A Budapesti Értéktőzsde és a kormányzat ugyan közösen is dolgozik a hazai tőkepiac fejlesztése érdekében, de a tőzsdének saját lehetőségein belül is mindent meg kell tennie a befektetői bizalom erősítése és az átláthatóság növelése érdekében - nyilatkozta az Investor Relations nemzetközi pénzügyi szaklap kétnapos konferenciája szünetében tartott tegnapi sajtótájékoztatón Horváth Zsolt, a BÉT vezérigazgatója. A fejlett pénz- és tőkepiacokhoz hasonlóan ezért „Corporate Governance” típusú vállalatvezetési ajánlásokat készít a tőzsde, amely a tervek szerint már a jövő év elején életbe léphetne. Hasonló iránymutatást tartalmazó csomagot a varsói börze egyébként már szeptemberben életbe léptetett, míg a prágai tőzsde az OECD által készített ajánlásokat vezette be.
Az Ernst&Young tanácsadó cég közreműködésével a tőzsdei kibocsátók számára készülő ajánlás elsősorban a részvényesi jogok gyakorlásának módozatait és lehetőségeit tartalmazza, hangsúlyt fektetve a tájékoztatásra és az átlátható információközlésre. Kiemelten kezeli az információk nyilvánosságra hozatalának és a cég működésének rendszerét, valamint az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok felelősségét. Ezek hatása nem csak a hazai befektetők számára lesz érezhető, hanem a külföldi befektetők aktivitásának, és ezen keresztül a tőzsdei forgalomnak a növekedésében is szerepet játszhat. Azokon a piacokon ugyanis, ahol kiadtak ilyen irányelveket, a nemzetközi minősítő cégek fölminősítették a bevezetett vállalatok többségét. A tervek szerint a BÉT-nek szankciókra is lenne lehetősége, a kibocsátókat ugyanis a tőzsde felelősségre vonhatná, és egy-egy ügyben nyilvános közzétételre is kötelezhetné.
M. J.
