Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Szeptember 6-án 361 millió forintról 52 millió forintra esett vissza a 2000 elején zárt végűből nyílt végűvé alakított Első Hazai Lakásalap nettó eszközértéke. Ezzel párhuzamosan az egy befektetési jegyre jutó érték (árfolyam) is pár nap alatt 6-7 százalékot esett. Az alapkezelőnél megerősítették feltételezésünket, amely szerint a befektetési jegyek legnagyobb tulajdonosa, a Konzumbank váltotta vissza összes értékpapírját. (A bankot annak idején, az átalakulási tájékoztató készítésekor is nevesítették, hiszen viselkedése - például egy esetleges ingatlan-kényszerértékesítésen keresztül - kockázatot jelenthetett a többi befektető számára.)
Amint megtudtuk, a maradék befektetési jegyek túlnyomórészt intézményi befektetők kezében vannak, az ingatlanokat pedig teljes egészében értékesítették. Az egy jegyre jutó érték csökkenése a járulékos költségek, az ingatlaneladás utáni áfa-kötelezettség és egy eddig nem várt telekadótétel következménye. Az eddig kvázi-zártkörűen működő alapot kezelője is kockázatosnak tartotta, ezért nem is ajánlotta újabb befektetőknek. A jövőben azonban szokásos, nyilvános működésű konstrukcióvá szeretnék átalakítani.
Az ehhez szükséges kezelésiszabályzat-módosításokat már kérelmezték a PSZÁF-tól, remélik, hogy októberben megérkezik az engedély. Az alap befektetési politikája az eddig jellemző telekfejlesztésekről várhatóan a kiegyensúlyozottabb hozamot biztosító formák felé fog elmozdulni, mint például a bérlet, a lízing, továbbértékesítési megállapodások használt lakásokra - közölte az alapkezelő.
Az 1994 végén öt évre indult, majd 2004-ig meghosszabbított futamidejű, zárt végű Quaestor Ingatlan Alap is elsősorban intézményi befektetők tulajdona, és szintén ingatlanfejlesztésekkel foglalkozik. Az alapkezelő tervei szerint a jövőben ezt is nyíltvégűvé alakítaná, hogy csökkentse a megszüntetéskori értékesítési kényszer kockázatát. Az alap egyébként annak idején 706,56 millió forintos alaptőkével indult, augusztus végén pedig 795 millió forintnyi vagyont kezelt. A zárt végű alapok többségéhez hasonlóan annak idején bevezették a Budapesti Értéktőzsdére, ám ezzel kapcsolatban sajátos dologról nevezetes: immáron majdnem négy éve, 1998. október 7-e óta nem született rá kötés, valószínűleg a brókerek többsége nem is tudja, hogy létezik. Igaz, ennek fő magyarázata, hogy akkoriban a futamidő-hosszabbítás kapcsán a kisbefektetőknél levő papírok többségét a kibocsátó pénzügyi csoport nettó eszközértéken megvásárolta.
E. J.
