Összesen 112 ezer 250 forintos bírsággal sújtott a felügyelet egy magánbefektetőt bennfentes kereskedelem miatt. A befektető április 5-én, az akkor még tőzsdei forgalomban lévő Arago-részvényekre kötött tőzsdei ügyleteket. Bár a felügyelet részletesen nem indokolta a nyilvánosság előtt határozatát, a NAPI Gazdaság értesülése szerint az érintett befektető azután vásárolt részvényeket tőzsdei forgalomban, miután az Arago közgyűlésén - ahol részvényesként jelen volt - felolvasták a fő tulajdonos Domestore Kft. nyilatkozatát arról, hogy kész 600 forinton nyilvános ajánlatot tenni a társaság részvényeire. Az Arago igazgatósága kérte a nyilatkozatra való tekintettel a papírok kereskedésének felfüggesztését, azonban a BÉT csak késedelmesen tett eleget a kérésnek.
A tőkepiaci törvényben leírtak szerint bennfentesen kereskedni csak bennfentes személy tud, s a bennfentes személyek köre a törvényben részletesen meghatározott. Többek között bennfentes az a személy is, aki bennfentes információval rendelkezik, s ennek tudatában van.
A törvény ugyanakkor azt is leírja, hogy az számít bennfentes információnak, amely még nem került nyilvánosságra, de nyilvánosságra hozatala esetén az értékpapír árfolyamának, értékének lényeges befolyásolására alkalmas. A felügyelet határozata tehát arra utal, hogy egy nyilvános részvénytársaság közgyűlésén - amelyen elvileg bármely befektető, tényleges vagy potenciális részvényes részt vehet - elhangzott információ a PSZÁF szerint nem számít nyilvánosságra hozott értesülésnek. A határozat azt is feltételezi, hogy a megbírságolt magánszemély nemcsak az információ fontosságának, de bennfentes voltának - tehát annak, hogy még nem került nyilvánosságra - is tudatában volt, így tudnia kellett, hogy a kibocsátó még nem hozta nyilvánosságra az információt. Tehát a felügyelet nemcsak azt állítja, hogy egy nyilvános társaság nyilvános közgyűlésén elhangzott információ nem nyilvános, de azt is, hogy ezzel az összes nyilvános társaságban részvényes befektetőnek tisztában kell lennie.
L. A.
