BUX 139495.62 1,36 %
OTP 44920 2,14 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Bennfentes kereskedésért büntetett a felügyelet egy magánbefektetőt

Bennfentes kereskedés miatt 112 ezer forintra büntetett egy magánszemélyt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). A befektető az április 5-i Arago-közgyűlésen értesült a cég részvényeire teendő nyilvános ajánlatról, s még a papírok felfüggesztése előtt vásárolt. A határozat által felvetett talán legfontosabb kérdés az, hogy bennfentes lehet-e egy nyilvános közgyűlésen elhangzott információ.

2002. szeptember 5. csütörtök, 23:59

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Összesen 112 ezer 250 forintos bírsággal sújtott a felügyelet egy magánbefektetőt bennfentes kereskedelem miatt. A befektető április 5-én, az akkor még tőzsdei forgalomban lévő Arago-részvényekre kötött tőzsdei ügyleteket. Bár a felügyelet részletesen nem indokolta a nyilvánosság előtt határozatát, a NAPI Gazdaság értesülése szerint az érintett befektető azután vásárolt részvényeket tőzsdei forgalomban, miután az Arago közgyűlésén - ahol részvényesként jelen volt - felolvasták a fő tulajdonos Domestore Kft. nyilatkozatát arról, hogy kész 600 forinton nyilvános ajánlatot tenni a társaság részvényeire. Az Arago igazgatósága kérte a nyilatkozatra való tekintettel a papírok kereskedésének felfüggesztését, azonban a BÉT csak késedelmesen tett eleget a kérésnek.
A tőkepiaci törvényben leírtak szerint bennfentesen kereskedni csak bennfentes személy tud, s a bennfentes személyek köre a törvényben részletesen meghatározott. Többek között bennfentes az a személy is, aki bennfentes információval rendelkezik, s ennek tudatában van.

A törvény ugyanakkor azt is leírja, hogy az számít bennfentes információnak, amely még nem került nyilvánosságra, de nyilvánosságra hozatala esetén az értékpapír árfolyamának, értékének lényeges befolyásolására alkalmas. A felügyelet határozata tehát arra utal, hogy egy nyilvános részvénytársaság közgyűlésén - amelyen elvileg bármely befektető, tényleges vagy potenciális részvényes részt vehet - elhangzott információ a PSZÁF szerint nem számít nyilvánosságra hozott értesülésnek. A határozat azt is feltételezi, hogy a megbírságolt magánszemély nemcsak az információ fontosságának, de bennfentes voltának - tehát annak, hogy még nem került nyilvánosságra - is tudatában volt, így tudnia kellett, hogy a kibocsátó még nem hozta nyilvánosságra az információt. Tehát a felügyelet nemcsak azt állítja, hogy egy nyilvános társaság nyilvános közgyűlésén elhangzott információ nem nyilvános, de azt is, hogy ezzel az összes nyilvános társaságban részvényes befektetőnek tisztában kell lennie.
L. A.

Lovas-Romváry András
Lovas-Romváry András

Ez is érdekelhet