Szeptember 13-án tartja rendkívüli közgyűlését a német Union-Fonds Holding AG és a Takarékbank tulajdonában levő Union-Investment Hungária Alapkezelő Rt. A napirenden az alapkezelő és az általa kezelt alapok végelszámolása is szerepel. Mint a társaságnál megtudtuk, a fő tulajdonos német cég valóban a piacról való kivonulást fontolgatja, ennek mikéntjéről azonban csak a közgyűlésen születik döntés. Jelenleg is folynak tárgyalások más alapkezelőkkel az alapok kezelésének esetleges átadásáról.
Az átadás ellen szóló komoly érv, hogy a konstrukciókban levő tőke nagy része intézményi befektetők (takarékszövetkezetek és hozzájuk kötődő más intézmények) vagyona, amelyek várhatóan a jövőben is a bank ügyfelei maradnak.
A pénz kisebb része a szövetkezetek olyan vidéki ügyfeleié, akikről már csak a fizikai távolság miatt is nehezen feltételezhető, hogy a jövőben másik banknál intéznék pénzügyeiket a megszokott fiókok helyett.
Az alapkezelő az utóbbi időben jellemzően 2,5-3,5 milliárd forint közötti vagyont kezelt, három nyíltvégű befektetési alapban (egy nemzetközi részvény-, egy kötvény- és egy pénzpiaci konstrukció). Tavalyi mérlegének tanúsága szerint 39 millió forintos árbevétel és 72 milliós saját tőke mellett 52 millió forintos veszteséggel gazdálkodott. Emiatt az év elején közzétett hirdetmények szerint a tulajdonosok kölcsönt nyújtottak neki, illetve alaptőkéjét tavaly és idén is megemelték (utoljára áprilisban, 65 millió forintról 100 millió forintra).
Az alapkezelőnél elmondták: a jelenleg kezelt vagyonból származó díjbevétel elegendő lenne a napi működés biztosítására, az előrelépésre, növekedésre azonban nem. Más alapkezelőktől eltérően a Union-Investment forgalmazóhálózatának zömét a takarékszövetkezetek adják, amelyek jelenleg, úgy tűnik, leginkább a betétgyűjtésben, az intenzív növekedésben érdekeltek, nem annyira az alternatív befektetési formák értékesítésében. A tulajdonosok emiatt úgy ítélték meg, nem biztos, hogy az alapkezelő növekedéséhez, fejlődéséhez szükséges tetemes marketingköltségek a következő pár évben megtérülnének. Az sem biztos, hogy az EU-csatlakozás kedvező változást hoz majd. Ezért egyelőre a piacról való kivonulás mellett döntöttek, azzal, hogy ha a körülmények javulnak, néhány év múlva esetleg fontolóra veszik a visszatérést. Amennyiben az alapok végelszámolásáról szóló döntés születne a közgyűlésen, ahhoz még szükség van a PSZÁF engedélyére is. Ezután a megfelelő hirdetmények közzététele, az ügyfelek postai kiértesítése és egy olyan átmeneti időszak következne, amikor a befektetők kivehetik a pénzüket az alapokból.
Aki a határidőket lekési, annak a tőkéjét ügyfélszámlára helyezik, és később felveheti. Ennek persze az a hátránya, hogy az értékpapírszámlán levő készpénz nem kamatozik tovább.
E. J.
