Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Többnyire a múlt héten készültek el a hazai befektetési alapok törvény által előírt féléves jelentései. A Budapest Növekedési Részvény Alap a félév végén vagyonának már mintegy 86 százalékát tartotta részvényekben, tavaly év végén ez az arány még csak 74 százalék volt. (A változást lehetővé tette a tőkepiaci törvény is, amelynek nyomán az alapkezelő 15-ről 5 százalékra szállíthatta le a kötelezően likvid eszközökben tartandó tőke arányát.) A félév során elsősorban a külföldi, jórészt lengyel részvények mennyiségében történt jelentős változás, értékük megháromszorozódott, és így elérte az 1,5 milliárd forintot, ami a vagyon 16 százaléka. (Mindez azzal összhangban történt, hogy az alapkezelő tavaly nyilvánosságra hozta: a hazai piacon kívül térségünk tőzsdéin is aktív kíván lenni.)
A magyar részvények aránya (félévkor 69 százalék) és értéke egyaránt kissé csökkent, és összetételük is változott. Úgy tűnik - és ebben a törvényi korlátok lazulásának megint szerepe lehetett -, az alapkezelő egyre inkább a blue chipeket részesíti előnyben. A Matáv-részvények mennyisége például közel kétszeresére nőtt, s az egész alap tőkéjének 9 százalékát adja. Hasonló történt a Mollal és kissé nőtt a Richter-pakett értéke is, az OTP-é viszont valamelyest csökkent.
Erősen növelték a régi kedvencnek számító NABI csomagjának értékét is, ami kissé még a Matávét is meghaladja, és így az alap legnagyobb részvénybefektetésének számít.
A Növekedési, az egykor messze legnagyobb hazai részvényalap - ma már az OTP Quality túlszárnyalja - megszabadult több mint 400 milliós Pick-pakettjétől, egy jelentősebb TVK-csomagtól és Egisei zömétől is. Egyébként a félév során közel egymilliárd forintot vettek ki belőle a befektetők, a fénykorában 60 milliárd forint körüli konstrukcióban ma alig 8,8 milliárd forintot kezelnek.
Csökkent a Budapest Vegyes Alap (volt Cívis '95) mérete is, amely, ha kisebb arányban is, de sokszor hasonló papírokat vesz, mint nagy testvére. Itt is jelentősen növelték például a Matáv- és a Mol-pakett méretét, de emellett olyan illikvid részvényekét is, mint a Brau vagy a Zwack - feltehetően a jó osztalékfizető készségük miatt.
Ami az alacsonyabb kockázatú konstrukciókat illeti, az Állampapír Alap, a Bonitas és a Pénzpiaci Alap egy év alatt tartotta befektetéseinek átlagos futamidejét, nagyrészt kincstárjegyeket vásárolt, így az állampapírok árfolyamának esése kevéssé érintette. Izgalmasabb a Kötvény Alap (volt Budapest II.) sorsa, mert a félév során tőkéjének 10-25 százalékát cseh és lengyel állampapírokba fektette, sőt a félév végén mintegy 7 milliárd forint értékben német kincstárjegyeket is vett. Jelentős vásárlója a jelzálogleveleknek és a vállalati kötvényeknek is. Az alapkezelő szerint az alapban a félév során három évről fokozatosan csökkent a papírok átlagos futamideje. Az alap hozama a félév során a kötvényalapok középmezőnyében volt. (Az alapok hozamairól lásd NAPI Befektető, 2002. július 8., 14. oldal, táblázat.)
A bankcsoport nemzetközi részvényalapja, mint a hasonló konstrukciók általában, jelentős veszteségeket szenvedett el a nemzetközi tőzsdék mélyrepülése nyomán. Negatív volt a nemzetközi kötvényalap hozama is, amely a dollárkötvényekre koncentrál, bár a félév során csökkentette ezek arányát, és euróalapú kincstárjegyeket is vett.
E. J.
