Egy hónap alatt, június 7-től július 8-ig a legtöbb jelentősebb hazai kötvénybefektetési alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke (árfolyama) csökkent, nominálisan többnyire negyed-háromnegyed százalék közötti mértékben. Ez nyilván az állampapírok árfolyamesésének következménye. Mind júniusban, mind július elején, kedvezőtlen makrogazdasági adatok nyomán, emelkedtek a hozamok a piacon, tehát estek az árfolyamok, így velük az állampapírokba fektető alapok többségének nettó eszközértéke is.
Az a néhány nyílt végű kötvényalap, amelyet elkerült a visszaesés, nyilván csak nagyon alacsony átlagos hátralevő futamidővel tartott állampapírokat, esetleg betétszerű repoüzletekbe is fektette pénzét. E két kategória csak alig vagy egyáltalán nem érzékeny a hozamok változására. Ezen alapok között lehetnek rendszeresen nagyon óvatos befektetési politikát folytató konstrukciók, mint az OTP Optima vagy a Budapest Állampapír - amelyek talán már inkább pénzpiaci alapnak tekinthetők, mint kötvényalapnak -, illetve olyanok is, amelyek jól taktikáztak, és idejében adtak el hoszabb futamidejű kötvényeikből.
A kötvényalapok egyébként a mostani visszaesés mellett is nagy biztonságú terméknek számítanak, ez látszik abból is, hogy a június 30-ig eltelt egy évben a legalacsonyabb hozamú kötvényalap is mintegy évi 6 százalékos hozamot termelt ki (NAPI Befektető melléklet, 2002. július 8., 14. oldal). (Az éves infláció egyébként, legalábbis májusban, 5,6 százalék volt, tehát így is valószínűleg minden kötvényalap reálhozamot ért el.) Így a mostani, fél százalék körüli megingások sem jelentenek nagy veszteséget hosszú távon szemlélve. Valószínűleg azért, mert egyik alap sem zsúfolta tele portfólióját kifejezetten hosszú futamidejű kötvényekkel. Összehasonlításképpen, az ötéves 2007/D államkötvény bruttó árfolyama ez alatt az idő alatt 3 százalékkal esett, az alapok tehát ennél valószínűleg jóval alacsonyabb átlagos hátralevő futamidővel gazdálkodnak.
Aki most vásárol nem túl hosszú futmaidejű állampapírt vagy kötvényalapokban befektetési jegyet, az lényegében évi 9-9,5 százalékos átlagos éves hozamú papírokhoz jut. Ha ebből még leszámolunk évi 1 százaléknyi kezelési költséget az alapok esetében, hozamuk akkor is várhatóan meg fogja haladni a - jelenleg körülbelül 4,5 és 6 százalék között erősen szóródó - különböző decemberi inflációs előrejelzéseket. (A 2002. december végi éves inflációra a jegybank legutóbb 4,5 százalékot prognosztizált, az elemzők általában ennél magasabbat.) Feltéve persze, hogy a pénzromlás nem ugrik meg számottevően.
Eidenpenz József
