Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Rt. által naponta közzétett adatok tanúsága szerint június 12-én egyetlen nap leforgása alatt 64 milliárd forinttal, 1283 milliárd forintról 1219 milliárd forint közelébe csökkent a külföldiek kezében lévő (forintban kibocsátott) állampapírok állománya. Az állampapírhozamok ugyanakkor június közepétől jellemzően emelkedtek, több mint egy héten keresztül. Az állománycsökkenés igen nagy valószínűséggel annak köszönhető, hogy azon a napon járt le a 2002/K jelzésű államkötvény 78 milliárd forintos összértékű sorozata. A határainkon túli vevőknél lévő papírok összértéke egyébként azóta kissé újra nőtt, június 24-én 1238 milliárd forintra rúgott.
Ha hosszabb távon figyeljük meg a külföldiek ténykedésének hatását, azt láthatjuk, hogy az nem befolyásolja alapvetően az állampapír-piaci folyamatokat.
Mint az grafikonunkon is kivehető, idén februártól a piacon levő, egy évnél hosszabb átlagos futamidejű államkötvények árfolyamát ábrázoló MAX index lényegében stagnált, vagyis az államkötvények hozama inkább emelkedett. (Változatlan hozamok esetén ugyanis a mutató értéke - a halmozódó kamatok miatt - nő.) Ezt azonban aligha a külföldiek állampapír-eladásai indukálták, hiszen azóta a kezükben levő állampapírok összértéke 200-300 milliárd forinttal, 20-30 százalékkal tovább nőtt. Tavaly nyár végén pedig, amikor a külföldiek egyértelműen eladtak, ez legfeljebb csak a MAX index emelkedésének lassulásához járulhatott hozzá, a csökkenéséhez nem.
A külföldieknek a hazai állampapírokból való részesedése egyébként - ellentétben a Budapesti Értéktőzsde részvénykapitalizációjával - nem meghatározó. Az ÁKK adatai szerint májusban 4021 milliárd forintnyi államkötvény és 1380 milliárd forintnyi diszkontkincstárjegy volt a piacon, tehát a külföldiek a teljes állománynak alig több mint ötödével rendelkeznek. Rövid távon egy-egy nagyobb eladási vagy vételi megbízás nyilván alaposan meg tudja mozgatni a piacot, de a hozamok hosszabb távú kialakulása inkább a hazai gazdaság szereplőitől - és a gazdaságpolitika irányítóitól - függ.
E. J.
