A PSZÁF által most jóváhagyott értékpapír-kölcsönzési szolgáltatás bevezetését régóta igényelték a tőkepiaci szereplők a Kelertől. Igazán működő modell bevezetésére csak a januárban hatályba lépett tőkepiaci törvény adott lehetőséget. Az új rendszerben a Keler az értékpapírt kölcsön adó és a kölcsönbe vevő fél közé áll, így azok nem találkoznak, mégis biztosított – a Keler által garantált – a teljesítés. (Sok tőzsdetagot az tartott vissza a kölcsönzéstől, hogy úgy vélték, ezzel az illikvid papírokból a többi szereplő pontos képet nyer az állományukról.) A kölcsön futamideje legfeljebb egy év, de értelemszerűen a tőzsdei teljesítéshez kapcsolódó, néhány napos ügyletek lesznek a leggyakoribbak. A díj egyik része (ügyletenként 2500 forint) a Keler költségeit van hivatva fedezni, a másikról a felek maguk állapodnak meg, de az – Madlena Tamás Keler-igazgató várakozásai szerint – valószínűleg nem fogja meghaladni az évi 4–8 százalékot.
A konstrukció már él, ám az első napokban még nem született „valódi" kölcsönügylet, úgy látszik, a spekulánsoknak több idő kell, hogy felfedezzék az ebből fakadó (a sortolást megkönnyítő) lehetőségeket.
Az elszámolóház másik újdonsága, hogy május 13. óta – egy informatikai verzióváltás eredményeképpen – saját személyében vállal garanciát valamennyi a BÉT-en között azonnali kötvény- és részvényügyletre. Mivel Európa fejlett részvénypiacai 2002 végéig kivétel nélkül garantőri rendszerben fognak működni, e lépéssel lényegében egy EU-normát teljesít a Keler.
Tőzsdei ügylet nem teljesítés miatt az 1990. június 21-i tőzsdenyitás óta egyetlen egyszer sem hiúsult meg a BÉT-en, de a teljesítésre eddig maga a Keler nem vállat garanciát. A fedezetet lényegében a tőzsdetagok közös tulajdonában lévő – az elmúlt tíz heti átlagos forgalom alapján képzett befizetésekből rendszeresen feltöltődő – alap, a TEA biztosította. Most, a Keler belépésével lehetségessé vált az eddigi biztosítékigények 25 százalékos csökkentése, ami mintegy 650 milliós fedezetmegtakarítást jelent a kereskedők számára.
Miközben a piac likviditása ennyivel növekszik, a másik oldalon ennek az összegnek a kamatával csökken a Keler eredménye, hiszen az elszámolóház a fedezetekre minimális kamatot fizet, miközben a bankközi piacon kihelyezői pozícióban van. A csökkenést az elszámolóház idei üzleti tervébe beépítette, a csaknem 11 milliárd forintos saját tőkével rendelkező Keler Rt. valószínűleg 2002-ben is milliárd fölötti eredménnyel fog zárni.
Korányi G. Tamás
