Thomas Holltrop, a több, mint 11 millió nyugat-európai internet-előfizetővel rendelkező T-Online vezérigazgatója a Financial Times német kiadásának nyilatkozva elmondta, hogy több dél-európai országban is szeretnének internetszolgáltatóként a piacra lépni, és még a nyár folyamán eldől, hogy a három lehetséges célország közül melyiket választják. Bár a T-Online internetszolgáltatóból egyre inkább internetes médiacéggé válik (a tartalomszolgáltatás és az e-commerce már a bevételek 15 százalékát adja), a régióban Holltrop szerint a portálüzletág egyelőre annyira fejletlen, hogy kezdetben tisztán szolgáltatóként lépnének a piacra.
A DT a Matáv Axelerója révén a magyar internetpiacon már amúgy is piacvezető, de a magyar internetezők tábora még relatíve kicsi, nem éri el a vonalas előfizetők 7 százalékát. Az Axelero 2001-ben 39 százalékkal növelte előfizetőinek számát, és az év végén valamivel több, mint 100 ezer ügyféllel rendelkezett. Piaci részesedése a modemes internetszolgáltatásban 44, a szélessávú ADSL-ben 60 százalékos volt. Ebből a szempontból tehát alighanem vonzó falat lenne a T-Online számára.
A DT stratégiája az utóbbi egy évben arra irányul, hogy érdekeltségeit ágazati alapon, nemzetek feletti szolgáltatókba szervezze, így a T-Mobil - mint a világ első „transzatlanti" mobilcége - már 67 millió ügyféllel rendelkezik. A Matáv mind ez ideig sikerrel ellenállt annak a - házon belül nyilván fölvetődött - gondolatnak, hogy a Westelt is a T-Mobil gyűrje maga alá. Az ellenállás egyik fő (ind)oka, hogy a Matáv maga is tőzsdei cég, ráadásul a Westlellel a háttérben a DT-család legsikeresebb tagjai közé tartozik.
Bár elvileg kézenfekvő lenne a T-Online részéről is az Axelero révén terjeszkedni - mindenestre sokkal olcsóbb, mint külön megjelenni a magyar piacon -, ez az ötlet már csak precedens-jellege miatt is igen erőteljes ellenállásra találna a Matáv-menedzsmentben. Így a lapunk által megkérdezett több elemző egyike sem foglalkozott vele komolyan. A Westel-T-Mobil szálat azonban - a cáfolatok ellenére - továbbra is elméleti lehetőségnek tartják.
K. G. T.
