Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A dublini székhelyű, a BC-történelmet ismerő megfigyelők számára már másfél éve jól ismert Milford Holdings bejelentette, hogy április 29-én 3 millió 22 ezer 966 darab BorsodChem-részvénnyel került bevezetésre a társaság részvénykönyvébe. A kazincbarcikai cég hasonló tartalmú közleményéből kiderül, hogy ez 24,8 százalékos Milford-befolyást jelent a BC-ben, s egyidejűleg megszűnt a Szibur befolyása.
A közleményből kitűnik, hogy a Milford egy korábbi szerződésen alapuló zálogjogát gyakorolva szerezte meg a 600 millió dollárt meghaladó adósságteher alatt nyögő Szibur pakettjét. A NAPI Gazdaság jól tájékozott, ám magát megnevezni nem kívánó forrásból úgy értesült, hogy a kérdéses részvénycsomag fizikai valójában az utóbbi másfél évben nem hagyta el az Általános Értékforgalmi Bank (ÁÉB) széfjét, arra a Gazprom bankjának továbbra is „jó rálátása” van. Mivel a BorsodChem legnagyobb részvényese a Gazprom-csoporttal nem ismert jellegű és mélységű kapcsolatban álló - Heinrich Pecina osztrák bankár által irányított - Vienna Capital Partners (VCP) mintegy 61 százalékkal, megfigyelők szerint a minapi tulajdonosi átrendeződés után nincs szakmai befektető a társaságban. A sziburos igazgatósági tagokat egyébként már három hete visszahívta a BC közgyűlése (NAPI Gazdaság, 2002. április 12., 11. oldal). Az alig 14 százalékos közkézhányaddal rendelkező, az utóbbi négy hónapban stabilan 4000-4200 forint közötti áron mozgó BC-papír piacát aligha mozgatja meg a hír.
A Gazprom-birodalom egyik - ki tudja, mennyire önálló - pénzügyi szatellitcégének számító Milford eredetileg 2000. augusztus végén a hazai terepen maga után vegyes emlékeket hagyott Croesustól vásárolt 2 millió 916 ezer BorsodChem-részvényt az akkori hírek szerint mintegy 12 ezer forintos áron.
Ez összesen talán 110 millió dollárt jelentett akkoriban (NAPI Gazdaság, 2000. szeptember 8., 11-12. oldal). Az ügyletet vélhetően bankhitelből maga a Szibur finanszírozta, legalábbis erre utal, hogy négy hónap múlva hozzá került a pakett (NAPI Gazdaság, 2000. december 28., 9. oldal), amelynek birtokában mint a BC szakmai befektetője jelent meg a színen. Bár egy ideig úgy tűnt, a Szibur maga fog nyilvános ajánlatot tenni a BC-re - a felügyelet is ebbe az irányba próbálta nyomni az orosz befektetőt -, végül a VCP tulajdonában álló CE Oil & Gas tett 5300 forinton ajánlatot a papírokra. A Szibur nem fogadta el az árat - valószínűleg nem is nagyon tehette, hiszen a részvényeket ennél sokkal nagyobb bankhitel terhelte -, így megmaradt szakmai befektetőnek.
Bár a VCP, az ÁÉB és a Gazprom tényleges viszonyait alighanem csak egészen kevés beavatott ismerheti, aligha járunk messze az igazságtól, ha egymást legalábbis jól megértő triónak tekintjük őket. Mindezek alapján a mostani tulajdonosváltás aligha jelent majd az irányításban érzékelhető fordulatot, ám megfigyelők nem zárják ki, hogy az egyre inkább tisztán pénzügyi befektetéssé váló BorsodChemnek előbb-utóbb komolyabb mértékben kell részesítenie tulajdonosait a megtermelt profitból. A BC 8,1 milliárdos tavalyi eredményéből kevesebb mint 1,5 milliárdot fizet ki június 22-től osztalék címén, a részvényenként 120 forint a papírok finanszírozási költségének csupán töredékét fedezi.
Korányi G. Tamás
