A várakozásokkal ellentétben elmaradt a komolyabb összecsapás a Pannonplast Rt. (PP) tegnapi közgyűlésén, de mégis a társaság történetének eddigi legizgalmasabb ilyen rendezvényére került sor. A 49,35 százalékos részvételi arány miatt a közgyűlés ugyan csak másodszori nekifutásra volt határozatképes, de az is igaz, ennyien eddig még soha nem jelentek meg, hogy beleszólhassanak a cég életébe.
A mintegy 10 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező Karsai Holding már az elején tett két ügyrendi javaslatot, amit azonban leszavaztak a tulajdonosok. A résztvevők az ezt követő felszólalásokban egyaránt ostorozták az igazgatóságot és a székesfehérvári holdingot. Az alacsony részvényárfolyam mögött Fehér Erzsébet, a PP elnök-vezérigazgatója szerint a „magát szakmainak valló” új befektető okozta bizonytalanság áll. A KH vezetője, Karsai Béla ugyanakkor finoman a menedzsment alkalmasságát kérdőjelezte meg. Az erőviszonyok alapján már ekkor látni lehetett, hogy az igazgatóság, ha csak mérsékelten is, de élvezi a tulajdonosok többségének bizalmát. A legtöbb javaslatot azonban csak minimális többséggel sikerült megszavaztatnia, a sok ellenszavazat mellett ugyanis sok részvényes tartózkodott.
A plénum elfogadta Pannonplast tavalyi mérlegét és eredménykimutatást, valamint az igazgatóság javaslatát, amely alapján június 14-étől részvényenként 75 forintot osztalékot fizet a társaság. A korábbi gyakorlatnak megfelelően most is lesz lehetőség az eredmény osztalékrészvény formájában történő felvételére. Az ellentétek az alapszabály-módosítására és az igazgatósági tagok megválasztására vonatkozó napirendi pontok tárgyalásakor újra felmerültek. Az alapszabályra vonatkozó, háromnegyedes többséget igénylő javaslatok közül azt, amely az igazgatóságot 3 évre felhatalmazta arra, hogy évenként akár az alaptőke negyedének megfelelő mértékben új részvényeket bocsásson ki, csak a 75 százalékot minimálisan meghaladó többséggel, 79,9 százalékkal fogadták el a részvényesek.
Az eredményből kitűnt, hogy a KH magára maradt a menedzsmenttel szemben. Ezzel talán ők maguk is tisztában voltak, hiszen a korábbi bejelentésekkel ellentétben a közgyűlésen már nem is tettek javaslatot új igazgatósági tagra.
Az igazgatóság megújítása kapcsán tartott szavazáskor jól látszott, hogy a menedzsment támogatottsága nem egyöntetű a többi részvényes részéről. Ettől függetlenül végül minden volt IT-tagot újraválasztottak, sőt a részvények 6 százalékát birtokló Budapest Alapkezelő javaslatára bekerült a vezetésbe Újlaki Gábor, a Biogal Rt. gazdasági vezetője is. A napirendi pont egyébként némi vitát is okozott: az egyik tulajdonos, a Concorde Alapkezelő által javasolt új tagot már nem is bocsátották szavazásra, mivel addigra betelt az igazgatóság 11 főben maximalizált létszáma.
A részvényesek nem szavazták meg a Karsai Holding alapszabály-módosítási javaslatát sem, miszerint a társaság üzleti tervét a közgyűlés tárgyalja és fogadja el, az éves rendes közgyűlésen kívül a második félévet értékelő rendkívüli közgyűlést is hívjanak össze, valamint hogy az igazgatótanács elnöke ne lehessen ugyanaz a személy, aki betölti az ügyvezető igazgatói tisztet. Ennek a szavazásnak az eredménye sokkal kiegyenlítettebb volt, a 35-50 százalékos támogatottság azt jelentette, hogy a KH mellett még jó néhányan egyetértettek a javaslatokkal.
A közgyűlés tanulsága az volt, hogy bár a Karsai Holding nem tudta meggyőzni a többi részvényest a saját elképzeléseiről, a főként pénzügyi befektetőkből álló tulajdonosok jó része nem támogatja tűzön-vízen át a jelenlegi menedzsmentet. Egy következő alkalommal így nem feltétlenül születne ugyanez az eredmény. A kérdés ebben a helyzetben az, hogy a KH milyen lépésre szánja el magát, képes-e még egy évig vagy legalábbis egy következő közgyűlésig (10 százalékos tulajdoni hányada miatt ő is javasolhatja az összehívást) anyagilag finanszírozni részesedését, illetve a jelenlegi helyzet tükrében megpróbál-e egy-két elégedetlenkedő befektetőt maga mellé állítani, ha pedig már meg is próbálta, ez eddig miért nem sikerült.
Madarász János
