Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az ÁPV Rt. a Pick Szeged Rt. március 11-i közgyűlésén tiltakozott a tőzsdei kivezetés kérelmezésének - a fő tulajdonos Arago Rt. által indítványozott - napirendre tűzése ellen, mondván: üzletpolitikai kérdésben az igazgatóság csak az ÁPV által delegált it-tag beleegyezésével hozhat érvényes határozatot. A tőzsdei kivezetés pedig e körbe tartozik (NAPI Gazdaság, 2002. március 12., 11. oldal). A szegedi társaság igazgatósága viszont abból indult ki, hogy ha egy 10 százaléknál nagyobb részvényes az ok és a cél megjelölésével rendkívüli közgyűlés összehívására kéri az igazgatóságot, a társasági törvény 230. §-a alapján ezt a testület még csak nem is mérlegelheti, hanem köteles összehívni a közgyűlést az adott napirenddel. A vita után megtörtént a szavazás, amelyen a papírforma érvényesült, a leadott szavazatok több mint 90 százalékával a közgyűlés elfogadta a kivezetést. Az ÁPV viszont a Szegedi Városi Bíróságtól kérte a közgyűlési határozat megsemmisítését. Erre tekintettel a BÉT tőzsdetanácsa is felfüggesztette az egyébként 4270 forintos árat tartalmazó kivezetési kérelem elbírálását. A Szegedi Városi Bíróság annyiban a Picknek adott igazat, hogy pénteken kihirdetett nem jogerős ítéletében kimondta: 10 százalékot meghaladó tulajdonú részvényes közgyűlést kezdeményező indítványát az igazgatóság nem mérlegelheti.
Így a kivezetés közgyűlés elé terjesztése jogos volt. A kivezetésről szóló közgyűlési döntést azonban - mint arról Kovács Tamás, a Pick igazgatóságának tagja tájékoztatta lapunkat - megsemmisítette, mivel az ÁPV a kivezetés ellen szavazott. A bíróság indoklása a privatizációs törvény szellemére, a társaság „nemzetgazdasági jelentőségére” és az alapszabály szerkezetére tekintettel lényegében kiterjesztően értelmezte az aranyrészvény jogosítványait. Kimondta, hogy lényeges kérdésekben - ide sorolva az üzletpolitikát és a stratégiát - az állami tulajdonost vétójog illeti.
A Pick hatályos alapszabálya szerint egyébként a tőzsdei be- és kivezetés kizárólagos közgyűlési hatáskör, míg az üzletpolitika az igazgatóság hatáskörébe tartozik. A Picknél az 1992-es privatizáció idején (a Herendi Porcelánmanufaktúrához hasonlóan) márkavédelmi szempontokkal indokolták az állami aranyrészvény megteremtését. A bíróság értelmezése - mivel a lényeges stratégiai és üzletpolitikai kérdések köre sehol sincs definiálva - meglehetősen tág teret enged az aranyrészvény mindenkori tulajdonosa számára - nem is csak a Picknél, hanem a többi aranyrészvényes társaságnál is. Ezzel óhatatlanul csorbulnak a közgyűlések döntési jogai, amely a külső befektetők szempontjából vélhetően kockázatosabbá teheti a beszállást az adott társaságokba. Bár az ÁPV mostani, a szalámirészvény tőzsdéről való távozását megakadályozni szándékozó igyekezete a még megmaradt kisrészvényesek számára alighanem szimpatikus, a már privatizált társaságokban megmaradó állami befolyás bírói úton való esetleges növelése aligha minősíthető tőzsdebarát fejleménynek.
Korányi G. Tamás
