Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A magyar otc-részvénypiac legfontosabb szereplői - az 1996-1999 közötti többmenetes dolgozói, kárpótlási jegyes kibocsátásoknak köszönhetően - az erőműrészvények, továbbá például a Tigáz vagy az MVM is. E kör papírjairól - a zártkörű működés miatt - sokkal nehezebb információhoz jutni, mint a tőzsdei papírokról, pedig e körben sem ismeretlen a magas osztalékfizetési hányad.
A hajdúszoboszlói székhelyű, az olasz Italgas többségi tulajdonában lévő Tigáz évek óta teljes eredményét kifizeti osztalékként. Az ezerforintos névértékű papírokra tavaly 260, az idén 288 forintot vehetnek föl a tulajdonosok. A piacon csak hébe-hóba felbukkanó gázrészvények iránt 130 százalékon masszív kereslet van, így ezek a magyar piac legmagasabb osztalékhozamú részvényei az idén.
A kisbefektetőknél nagyobb számban található három erőműrészvény (Bakonyi, Vértesi, Mátrai erőművek) közül csak az utóbbi fizet osztalékot, méghozzá az idén jóval többet, mint tavaly. A német RWE többségi tulajdonában lévő, 556 részvényes által birtokolt visontai erőmű tavaly 49,2 milliárd forintos bevételből 9,5 milliárdos adó előtti és 8,8 milliárdos adózott eredményt ért el. A 20 százalékos sajáttőke-arányos eredmény az ágazatban jószerével rekordnak számít. A részvényenként 2336 forintos osztalék magyarázata, hogy a fő tulajdonos kereken 8 milliárd forintot kíván elvonni a cégtől. Az osztalék negyede egyébként az MVM kasszáját gyarapítja.
Maga az MVM is szereplője papírjaival az otc-piacnak, de a korábbi, névérték körüli kötések után az utóbbi egy évben 70-80 százalékon is inkább kínálati a piac. A korábbi szűk esztendők - illetve a tízezres névérték két évvel ezelőtti, 8000 forintra történt leszállítása - után jó hír a kisrészvényeseknek a 2,5 százalékos osztalék.
A papír várható áralakulását ennél azonban erőteljesebben meghatározzák azok a kisbefektetői aspirációk, amelyek az 1998-ban megszakadt privatizációs folyamat újraélesztésére irányulnak.
Két hónappal ezelőtt még a tőzsdén volt, mostanában viszont az otc-piacon bukkan föl az Eravis papírja. Itt a magas osztalék a fő tulajdonos Arago csoporton belüli pénzallokációjának tudható be.
A tavaly decemberig nyilvános papírnak számító, de a tőzsdei spekulánsok körében azóta is kedvelt Kaptár tavaly jószerével megduplázta tőkéjét, és 251 millió forintos adózott eredményt ért el. Ebből - amint Móricz Gábor ügyvezető igazgató lapunk kérdésére elmondta - a jelenlegi elképzelések szerint 50 vagy 100 milliót fizetnének ki osztalékként, attól függően, hogy a részvényesek (akik zöme egyébként meglehetősen jártas a tőzsde világában) hogyan ítélik meg: maguk vagy a menedzsment tudná jobban fialtatni az idén a tőkét.
A százezres névértékű Kaptár-papírok egyébként meglehetősen ritkán bukkannak föl a piacon, az üzletkötések - brókerkörökből származó információk szerint - már 500-600 százalék feletti árfolyamon születnek. A kedvező esetben 20 százalék körüli osztalékhozam ezúttal is igen magasnak tűnik. Ám a képhez hozzátartozik, hogy ami a Kaptárt illeti, a múltbeli számokból sokkal kevésbé lehet a jövőre következtetni, mint például egy erőműtársaság esetében.
Korányi G. Tamás
