Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Keler Rt. május 13-án az egységes szabályzattal egy időben életbe lépő új értékpapír-kölcsönzési rendszert vezet be, amelynek hátterét a január 1-jén életbe lépett tőkepiaci törvény teremtette meg. Az eddigi „pool" alapú és „tri-party" (háromoldalú) kölcsönzési szolgáltatástól eltérően - amelyek továbbra is működnek majd - a Keler a kölcsönbe adó és a kölcsönbe vevő fél közé áll. Ezzel mind a két fél anonimitása biztosítva van, de az újdonság még fontosabb hozadéka, hogy a Keler által szabott garanciákat maga az elszámolóház tartatja be és kéri számon, így egyben garantálja is a teljesítést. A Keler aktív közvetítő szerepet vállal, telefonos szolgáltatást működtet.
A díjazásban a kölcsönbe adó, illetve kölcsönbe vevő fél állapodik meg, a Keler ezenfelül kötésenként mindössze 2500 forintos díjat számít fel. Piaci információk szerint a díjak a jelenlegi szint közelében, vagyis évi 5-8 százalék körül mozoghatnak, amelyhez egyszeri fix költség - jelenleg 50-150 ezer forint járul. Valószínű, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően az új értékpapír-kölcsönzést is főleg az ügyfelük hibájából átmenetileg fedezetlenül maradt brókercégek veszik majd igénybe - a rendszer bevezetésének szorgalmazói a jelentős külföldi ügyfélkörrel rendelkező nagyobb cégek voltak -, de egy-két milliós tétel fölött már akár magánbefektetőknek is megérheti próbálkozni (persze egyelőre csak cégen keresztül, mert magánszemélyeknél a short selling adóztatása még nincs megoldva). Kérdés, hogy a kisebb brókercégek vállalják-e majd az ügyfelek számára a kölcsönzés közvetítését, vagy ez teljesen a nagyok privilégiuma marad.
Az ügyletet mindig a kölcsönbe venni szándékozó fél kezdeményezi azzal, hogy jelzi kölcsönzési igényét a Keler treasuryje felé, azzal, hogy milyen értékpapírt, milyen futamidőre, milyen fedezet mellett, milyen maximális díjért szeretne kölcsönözni. A treasury - amennyiben nem rendelkezik az értékpapírral - a lehető legrövidebb időn belül megkeresi a potenciális kölcsönbe adó partnereket, és ajánlatot kér, majd kiválasztja a kölcsönbe vevő számára legkedvezőbb ajánlatot, és felajánlja részére. Amennyiben a feltételek minden szereplő számára elfogadhatók, úgy a treasury megköti az ügyletet az eredeti kölcsönbe adóval a saját számlájára, azaz maga veszi kölcsön az értékpapírokat, és egy különálló tranzakció keretében továbbadja azokat az eredeti kölcsönbe vevő számára. A Keler mindent elkövet az értékpapírok visszaadása érdekében, és végső esetben (amennyiben a papírokat kényszerbeszerzéssel sem lehet előteremteni) pénzügyi rendezést ajánl fel. A kölcsön tárgya kizárólag tőzsdére bevezetett értékpapír lehet. Nem köthető kölcsönügylet olyan értékpapírra, amely az értékpapírkölcsön futamideje alatt lejár. A futamidő maximum egy év lehet.
Az értékpapírkölcsön fedezetének mértékéről és a fedezetül szolgáló befektetési eszközökről a felek külön megállapodásban, a kölcsönkötjegyen állapodnak meg. A szükséges fedezet számításának alapja a kölcsön tárgyát képező értékpapírok mindenkori tőzsdei záróára. A biztosíték a kölcsönzés indulásakor csak magyar állampapír lehet, illetve azon partnerektől, akik pénzszámlájukat a Kelerben vezetik, az elszámolóház a fedezetet készpénz formájában is elfogadhatja. (Az év második felében várhatóan kiterjesztik a fedezetként elfogadott instrumentumok körét.)
A rendszer előkészíti a T+3 napos elszámolás korábban ugyancsak május 13-ra tervezett, ám október 14-re halasztott bevezetését. A rövidebb elszámolással kapcsolatban a tőzsdetagok kérése az volt, hogy csak egy már a gyakorlatban is bevált kölcsönzési rendszer működése után valósuljon meg.
M. G.
