Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke hétfői nyilatkozatában lényegében egyenlőségjelet tett a Mol-kisrészvényesek és az MSZP-szavazók közé, mivel szerinte utóbbiak támogatják a gázár emelését, amellyel a részvényesek járnának jól. Eközben úgy tűnik, a Mol-részvényesek töretlenül bíznak sorsuk jobbra fordulásában, legalábbis erre utal a Mol első forduló óta bekövetkezett mintegy 10 százalékos áremelkedése.
A részvényesek egy meghatározott politikai erővel való összekapcsolása - ami eddig ismeretlen volt a magyar közéletben - több okból is torzíthatja a Mol tulajdonosairól kialakult képet. Kisebb részben azért, mert a képviselői vagyonbevallások szerint neves és egyértelműen nem szocialista érzelmű politikusok is tartanak a portfóliójukban Mol-részvényeket. Közéjük tartozik például - az Origo internetes újság gyűjtése szerint - Boros Imre tárca nélküli miniszter 450, a kisgazda honvédelmi államtitkár Homoki János 5775, Mátrai Márta Fidesz-frakcióigazgató 3300 részvénnyel, vagy akár Mádi László miniszterelnöki hivatali politikai államtitkár 220 ezer forint értékűnek mondott Mol-részvénycsomaggal. Másfelől persze MSZP-s politikusoknak is van Mol-részvényük, például maga Kovács László 3,5 millió forint értékű pakettet „vallott be”.
A Mol-kisrészvényesek mellett azonban - akik számára az elmúlt négy év nominálisan még az utóbbi napok emelkedése után is legalább 20 százalékos árfolyamveszteséget eredményezett - sokkal többen lehetnek olyanok, akik talán nem is tudják, hogy áttételesen ők is érdekeltek lehetnek a Mol-részvények árfolyam-emelkedésében. A részvényalapok befektetési jegyeinek tulajdonosai, az önkéntes nyugdíjpénztárak tagjai, vagy a vagyonalapú életbiztosítással rendelkezők lehetnek ilyenek, akik áttételesen sokkal nagyobb mennyiségű Mol-részvény birtokában lehetnek, mint a közvetlenül tulajdonos magánszemélyek. Az életbiztosítást kötők vagy a befektetési jegyek tulajdonosainak politikai hovatartozásáról pedig nehéz lenne bármi biztosat mondani. A közvetlenül a társaságban érdekelt Mol-kisrészvényesek számáról közelebbit a cég tulajdonosi szerkezete árulhat el, amely szerint csupán fél százaléknyi (500 ezer) részvény található hazai magánbefektetőknél (ez fejenként csupán 10 részvénnyel számolva sem több, de inkább kevesebb 50 ezer embernél). Ők azok, akik a Mol részvénykönyvében szerepelnek, osztalékot vesznek fel és jobb időkre várva tartják Mol-papírjaikat. A többi részvény a külföldi alapoknál (46,3 százalék), az OMV-nél (10 százalék), letétkezelőknél (12,5 százalék, legnagyobb része a Kelert jelenti, ez adja a hazai likviditás nagy részét, gyakran gazdát cserélő, jórészt spekulánsoknál lévő papírok) vagy a hazai intézményeknél (5 százalék) van. Az olajtársaság legnagyobb részvényese viszont maga a magyar állam (25 százalék plusz egy speciális jogokat biztosító aranyrészvény), csomagjának értéke jelenleg 135 milliárd forint, több mint a többi tőzsdei társaságban (Richter, Antenna) együttesen meglévő állami tulajdon. E pakett elvileg mindnyájunké, így a gázárproblémák miatt a Mol által két év alatt elvesztett 240 milliárd forint negyede is pártállástól független, közös veszteségünknek tekinthető.
A. A. G-K. G. T.
