Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A január 1-jétől érvényes jogszabályi lehetőségekkel élve létrehozták a PSZÁF mellett működő Felügyeleti Tanácsot, amelynek jelenleg 14 külső tagja van. Köztük van Varga Mihály pénzügyminiszter, több hazai bank és biztosító felső vezetője és két volt külföldi felügyeleti elnök is. A szervezet tanácsadó szerepet tölt majd be, és várhatóan évente egy-két alkalommal ülésezik - hangzott el a PSZÁF tegnapi sajtótájékoztatóján. Szintén jogszabályváltozás nyomán a felügyeletnek immár lehet elnökhelyettese is, a két hely egyikére Sáray Évát nevezték ki.
A PSZÁF tavaly a közel 1100 általa felügyelt intézménynél 529 vizsgálatot folytatott le, tehát az intézmények közel felénél járt. Általános tapasztalat, hogy az intézményeknél javultak a működési körülmények és a jogszabályoknak való megfelelés képessége, pénzügyi helyzetük stabil. Az ellenőrzések száma körülbelül az egy évvel korábbinak felel meg, növekedett viszont az átfogó jellegű vizsgálódások aránya.
Összesen 163 esetben kaptak bírságot az egyes intézmények, 44 esetben pedig azok vezetői. Az első változat leggyakrabban a befektetési vállalkozások körében fordult elő, a második inkább pénztárakra, biztosítókra volt jellemző. A brókerszektor az ellenőrzések és a különböző, bírsággal nem járó intézkedések tekintetében is jelentős súllyal képviseltette magát a pénzügyi szférában.
Tavaly összesen 249 millió forint bevétel származott a bírságpénzekből, bár ennek mintegy 10 százalékát eljárási hiba miatt visszautalták. (A bírságpénzek 80 százaléka az Országos Betétbiztosítási Alapba és a Befektetővédelmi Alapba kerül, a fennmaradó részt általános tőkepiac-fejlesztési célokra fordíthatja a szervezet.) A PSZÁF egyébként „szankcionálási politikájában" - amely az interneten is olvasható - változatlanul a megelőzésre helyezi a hangsúlyt. Szankciókat akkor alkalmaz, ha a megelőzés nem járt eredménnyel, például a jogsértő helyzet rendezésének kikényszerítésére.
E. J.
