Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Inter-Európa Bank igazgatósága pénteken tette közzé az április 29-i közgyűlés elé terjesztendő, részvényenként 50 forintos osztalékjavaslatát. Az összesen 351 millió forintnyi tervezett osztalék a bank 1073 millió forint nem konszolidált adózott eredményének 32,5 százalékára rúg, amely lényegesen elmarad a 2000. évi eredmény utáni 76 százalékos kifizetési rátától (akkor 452 millió forint volt az adózott eredmény).
A bank meglehetősen stabil osztalékpolitikáját ismerve (az 1994-es tőzsdei bevezetés óta csak a katasztrofális 1999-es év után nem kaptak osztalékot a tulajdonosok) az 50 forint nem jelent különösebb meglepetést, igaz, a vérmesebb remények 100 forintról szóltak. Így a múlt héten bekövetkezett, 120 forintot meghaladó áremelkedés mögött más megfontolások állhatnak.
A bank pénteken újra és részletesebben közölte a már ismert alapszabály-változtatási javaslatokat (NAPI Gazdaság, 2002. március 29., 11-12. oldal). Ezek szerint - a törvényi változásokkal összhangban - jelentősen változnak a San Paolo-bankcsoport tulajdonában lévő, a teljes alaptőke 22,51 százalékát kitevő B részvényosztály jogosultságai. A nagy múltú olasz bankház 1989-es (10 millió dolláros), az akkori viszonyok között mindkét fél részéről merésznek számító tőkeemelése óta kiterjedt - és a tőzsdén forgó A sorozat részvényeit leértékelő - szavazatelsőbbségi jogokkal rendelkezik.
E jogok most a javaslat szerint alapvetően vétójoggá alakulnak át, oly módon, hogy bizonyos döntésekhez a B részvényosztály többségi szavazata is szükséges lesz. Eddig minden kérdésben részvényosztályonként történt a szavazás, amely a San Paolo számára legrosszabb esetben is patthelyzetet, a gyakorlatban korlátlan döntési pozíciót biztosított.
Megszűnnek a B osztályú részvényeseknek az it- és fb-tagok kijelölésére, illetve a vezető testületekben való döntések monopolizálására vonatkozó jogai is. Feloldják az A osztályú részvényekre eddig fennálló 10 százalékos tulajdonosi korlátot is, így ezután akár új nagytulajdonos is megjelenhet az IEB-ben. A tőzsdei áremelés hátterében alighanem ez az - inkább csak elméleti - lehetőség állhat.
Az IEB-ben a San Paolo 22,51+9,99, a vele szorosan együttműködő, a Banco Santander tulajdonában lévő Holneth BV 9,99, a szintén nem túl távol álló Simest olasz állami exportfejlesztési intézet pedig 7,75 százalékkal rendelkezik. A közkézhányad 49,76 százalékos. E tulajdonosi struktúra ismeretében a változások nem jelentik a San Paolo-IMI csoport befolyásának csökkenését, ám szabaddá teszik az utat egy tulajdonos változás vagy egy új, 10 százalékot meghaladó befektető megjelenése előtt. (A San Paolónak ugyan nem hozott sok sikert az utóbbi négy évben az IEB, de az eladás lehetőségét az olasz bankárok minden esetben kategorikusan kizárták, mondván, a négyszáz éves torinói bankház hosszú távra tervez.)
Elemzők szerint a magyar bankszektor lassú konszolidációjával a 10. hely körül láthatóan megkapaszkodó, mind nagyobb lakossági ügyfélkörrel és viszonylag jól kiépített e-banking rendszerrel rendelkező IEB 10,5 milliárdos könyv szerinti értékénél lényegesen többet érhet. Igaz, 10 százalék alatt maradó vagyonarányos eredménye és 0,7 százalékos eszközarányos profitja jócskán elmarad mondjuk az OTP mutatóitól. A bankpapír árfolyama a februári (1230 millió forintos adózás előtti konszolidált profitot tartalmazó, a várakozásoknál jobb) gyorsjelentés közzététele óta a névérték alatti szintről 1350 forintig erősödött, de túlértékeltnek még így sem mondható.
Korányi G. Tamás
