Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A NAPI Gazdaság kérdésére Alastair Teare, a Deloitte and Touche partnere elmondta, hogy a változtatásokkal a magyar számviteli eljárások sokkal közelebb kerülnek az Európai Unióban is alkalmazott elvekhez, ez azonban az idei évben jelentős egyszeri változásokat is eredményezhet. A probléma ugyanakkor szerinte több téren is jelentkezik; van, ahol csupán az eddig is meglévő elszámolási különbségek mértéke nő, míg más esetben egyszeri, eddig nem tapasztalt eredményhatás jelentkezik. A korábban megszokott módon most is különbséget okoz például az, hogy a devizahitelekkel rendelkező társaságok esetében eltérő módon számolható el az árfolyamnyereség, ami a forinterősödés miatt a tavalyi évre vonatkozóan a szokottnál nagyobb eltéréseket okozhat. Másfelől nagy összeg lehet a harmadik személlyel szemben fennálló jövőbeli várható kötelezettségekre vonatkozó különböző tartalékok képzése. Ilyenek lehetnek a folyamatban lévő jogi eljárásokra vagy a múltból származó, tipikusan a várható környezetvédelmi kötelezettségekre vagy a bányászati tevékenységet végző vállalatok által a tevékenység befejezése utáni helyreállításra képzett tartalékok.
A magyar számvitel eddig nem engedte meg az ilyen típusú tartalékképzést, tavalytól azonban egyenesen kötelezővé teszi. Ezáltal az új törvény alapján a tavalyi számok között egy összegben kell majd eredménycsökkentő tényezőként szerepelnie az összes ilyen tételnek.
A tőzsdei cégek esetében jelentős eltéréseket okozhatnak a sajátrészvény-tranzakciókból származó pozitív vagy negatív eredmények is, amelyeket a két számviteli szabályozás teljes mértékben eltérően kezel. A magyar számvitelben az ilyen tranzakció eredménye úgy kezelendő, mintha bármely más részvénnyel történt volna, miközben az IAS szerint ez csupán a saját tőkét befolyásolja és nincs eredményhatása.
Eltérően kezeli a két számviteli rendszer (sőt az amerikai US GAAP is) a pénzügyi instrumentumokat, mint például a főleg a magyar gyógyszergyáraknál jelentősebb tételként jelentkező határidős fedezeti pozíciókat. A szintén 2001-től változó nemzetközi szabályozás új előírásai szerint ugyanis ezeket piaci értékre kell beárazni, ami az adott évben jelentős eredményhatással lehet a le nem zárt pozíciók esetében is. A magyar rendszerben ilyen nincs, így egy nagyobb nyitott pozíció eredményhatása nem jelentkezik, míg az IAS-ben mostantól igen.
A. A. G.
