Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A 2001-ben hatályba lépett új számviteli törvény a különböző várható kötelezettségekre képezhető céltartalékolás lehetővé tételével a nemzetközi gyakorlathoz igazodó szabályozást vezetett be. A magyar tőzsdei társaságok IAS-kimutatásaiban már évek óta szerepeltek ilyenek, de ezek többségükben inkább peres ügyek vagy más, általában a társaságok eredményéhez viszonyítva kisebb tételek voltak. A Mol 1995-ben, az első kibocsátásakor képzett először ilyen tartalékokat, és azóta is minden évben ezt a gyakorlatot folytatja. A társaság gazdálkodásában azonban - eltérően más cégektől - ezek az összegek egyáltalán nem kis jelentőségűek, a környezetvédelmi és a mezőfelhagyási tartalékok miatt a 2000. év végén együttes összegük mintegy 42 milliárd forintra rúgott. A mostani gyorsjelentésben csak a rövid és hosszú lejáratú céltartalékok ismertek, ezek együttes összege azonban szintén igen nagy, meghaladja az 50 milliárd forintot. Az új magyar számviteli törvény értelmében a tavalyi évtől ilyen céltartalékok képzése szintén kötelező lesz, így a magyar mérlegben ezek az összegek egyszerre jelentkeznek eredménycsökkentő tételként.
A Molnál ugyanakkor a magyar mérlegben jelentkezni fog az a hatás is, aminek az IAS gyorsjelentés kapcsán a részvényesek örülhettek. Az összes magyar tőzsdei cégnél nagyobb mértékben eladósodott társaság ugyanis devizahitelein a tavalyi forinterősödés miatt 15,8 milliárd forint árfolyamnyereséget számolt el. Ez a tétel jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az IAS-gyorsjelentésben a Mol minimális mértékű, 1,4 milliárd forintos nyereséget tudott kimutatni. A közgyűlésen a részvényesek azonban a hazai előírások szerinti eredményekre szavazhatnak majd, ahol ez a nyereséget növelő tétel csak a tavaly valóban visszafizetett hitelek esetében fog szerepelni. A magyar mérleg szerinti eredmény várhatóan már csak emiatt tízmilliárdot meghaladó mértékben lehet rosszabb az IAS-ben szereplőnél, önmagában veszteségbe fordítva a Molnak a gyorsjelentésben szereplő, éppen hogy nullszaldósnak nevezhető eredményét.
A konkrét számok egyelőre nem ismeretesek, ezen túl egyéb eltérések is lehetségesek. Felkai György, a Mol kommunikációs igazgatója kérdésünkre nem kívánt nyilatkozni az egyébként csütörtökön a részvényesek számára mindenképpen ismertté váló számokról, de az eltérés tényét nem cáfolta. Az eltérés jelentőségét azonban csökkenti - tette hozzá - , hogy a Mol többségében külföldi részvényesei az IAS számokat nézik.
A gyorsjelentés és a korábbi mérlegek adatain alapuló számolás a legjobb esetben is csak durva közelítés lehet, de nagyságrendjéből látszik, hogy a magyar mérleg szerinti eredmény mellbevágóan nagy veszteséget mutathat majd, ami alapján igencsak kérdéses, hogy az eddig csupán gesztusértékű osztalékokkal előálló, de mindig fizető Mol az idén milyen osztalékjavaslatot tesz a részvényesek elé.
Almás Andor
