Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Keler Rt. igazgatósága szerdai ülésén május 13-ról október 14-re módosította a tőzsdei azonnali részvényügyletekre vonatkozó T+3 napi elszámolás bevezetését. A halasztást a Keler indoklása szerint egyes jelentős külföldi ügyfélkörrel rendelkező befektetési szolgáltatók és a BÉT kérése mellett az tette szükségessé, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) még nem hagyta jóvá az elszámolóház új értékpapír-kölcsönzési szabályozását.
A Budapesti Értéktőzsde lényegében a külföldi ügyfelekkel rendelkező nagyobb brókercég tagjai miatt volt a halasztás mellett - mondta kérdésünkre Madlena Tamás, a Keler marketing- és ügyfélkapcsolati igazgatója. A külföldi ügyfelek esetenként késedelmesen teljesítenek, a közreműködő brókercég viszont a jelenlegi rendszer szerint el kell hogy számoljon a Keler felé, különben felfüggesztik a kereskedési jogát. Ezért az érintett befektetési szolgáltatók a rövidebb elszámolás előfeltételeként szabták egy hatékony kölcsönzési rendszer bevezetését és „beüzemelését”. A Keler ezt akceptálta, az új, a jelenlegitől alapvetően különböző értékpapír-kölcsönzést is tartalmazó Keler Egységes Szabályzatot viszont a PSZÁF - nem a kölcsönzésre vonatkozó részek, hanem egyéb okok, például pontatlan törvényi hivatkozások miatt - nem hagyta jóvá. Ez azonban talán már nem késik soká, így az elszámolóház május 13-án elindíthatja az új rendszert, s néhány hónap próbaidőt követően jöhet a rég várt T+3 is.
Bármilyen hihetetlen, a problémát az okozza, hogy a magyar értékpapírpiacon az elszámolási rendszer szinte egyedülállóan pontos - tudtuk meg Boris Mihálytól, a Concorde operatív igazgatójától. A magyar piacon ugyanis nincs elszámolási hiba, míg például Németországban ez a 20 százalékot is eléri (vagyis az üzletek ötödében a pénz vagy a papír nem érkezik meg pontosan).
Az elszámolást magyar szemmel nézve egész Nyugat-Európában meglehetősen lazán kezelik (itt ugyanis nincs egységes elszámolóház), a kelet-európai országokban a 20 százalékos német hibahatárt alulról és felülről közelítő piacok is vannak - legrosszabb a helyzet az orosz piacon, ahol néha tragikomikus helyzeteket teremt, hogy a brókernek az üzletkötést követően személyesen kell bevinnie a papírokat. A leghatékonyabban Amerikában működik az elszámolás, de ott sem annyira a szigorú szabályozás, mint inkább az olajozottan működő piaci szokások miatt.
Ebben a helyzetben nem nehéz elképzelni, hogy a precízen működő kis magyar piacra érkező külföldi ügyfél néha elfelejt fizetni vagy teljesíteni a megadott időben, s ezt a trehányságot - amely a megbízott brókercég felfüggesztését is okozhatja - a legnagyobb természetességgel teszi. A mulasztás pótlása a brókercég felelőssége, aki a költségeket megpróbálhatja az ügyfélre hárítani, ám ez tapasztalatok szerint a jámbor külföldit az adott brókercégtől biztosan, de nemritkán az egész országtól is mindörökre elriasztja. A magyar piacon régóta jelen lévő külföldiek persze már jobban megszokták a pontos teljesítést, az viszont, hogy az elmúlt években nem voltak sorozatos felfüggesztések, mégis inkább a brókercégek közötti kiváló együttműködésnek köszönhető - ahol tudnak, segítenek egymásnak.
A külföldi ügyfélkörrel rendelkező brókercégek ezért kötötték bizonyos feltételekhez az egyébként üdvözölt T+3 napos elszámolás bevezetését - mondta Boris Mihály. Az egyik ilyen a hatékony értékpapír-kölcsönzési rendszer. Mivel a külföldiek a BÉT-en vett részvényeket minden esetben GDR-ra konvertálják, s a konverzió minimum két napot vesz igénybe, a Kelerhez intézett másik kérés, hogy az elszámolóház a globális letéti igazolásokat is elfogadja. Ezt azonban még kiválthatja egy jó kölcsönzési rendszer.
Ugyancsak fontos, hogy létrejöjjön egy olyan nemteljesítési rendszer, amely a szorult helyzetbe került brókercégnek valamilyen óvadék vagy fedezet befizetése fejében meghagyja a kereskedési jogát.
A Keler igazgatósága most bejelentett határozatával igyekszik teljesíteni a brókercégek kérését, a teljesen új fedezetképzési modellel működő értékpapír-kölcsönzési rendszer május 13-i és a T+3 napi elszámolás októberi bevezetése között lesz elég idő a begyakorlásra. A kölcsönzés CCP-rendszerű lesz, ami azt jelenti, hogy a Keler „központi garantőr”-ként vesz részt az ügyletben, vagyis garanciát vállal. A világon még meglehetősen újnak számító rendszer előnyei közé tartozik, hogy megmarad az ügyfelek anonimitása, és a brókercégnek nem kell kockázatot vállalnia. A Kelernél a kölcsönzés várható árképzési módjáról egyelőre nem tudtak felvilágosítást adni, azt a piaci feltételekhez igazítják majd. Információink szerint a piacon jelenleg az eurókamatokhoz szabják a kölcsönzés díját, vagyis 3-8 százalék között mozog, amihez 50-150 ezer forintos tranzakciós költség társul. Az elszámolóház egy-két héten belül számol be a minden bizonnyal a hazai befektetők érdeklődésére is számot tartó új rendszer részleteiről.
Molnár Gergely
