Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Budapesti Értéktőzsde leglikvidebb áramszolgáltató-részvényére, a Démászra tegnap 9760 forintos áron egymás után 12 üzlet született a tőzsdén. A kötésekben minden esetben 4225 részvény cserélt gazdát, ez a mennyiség pontosan egytizede a Démász tavaly év végi 42 250 darabos sajátrészvény-állományának (a 12 kötés viszont értelemszerűen ennél több, összesen 50 700 papírt jelentett).
Lehóczki Gábor pénzügyi vezérigazgató-helyettes a NAPI Gazdaság kérdésére megerősítette, hogy a kötések hátterében valóban a Démász állt, a társaság saját- részvény-állományát értékesítette, ahogy azt a gt. számára előírja (egy évnél tovább nem birtokolhatja saját részvényeit egy részvénytársaság).
A társaság rendkívüli tájékoztatásának megjelenéséig közelebbi részleteket nem volt hajlandó elárulni arról, hogy miért volt szükség ilyen látványos üzletkötésekre.
Az ok mindazonáltal nyilvánvalóan az értékpapírtörvény tavalyi módosításában keresendő, amely nagyon szigorúan szabályozza a részvénytársaságban történő befolyásszerzés lehetőségeit. A saját részvények egy évnél tovább tartására vonatkozó tilalomra a tőzsdei társaságok eddig általában úgy reagáltak, hogy részvényeiket eladták, majd visszavásárolták, vagy - ahogy a Démász is tette korábban - saját fő tulajdonosuk számára értékesítették. Az új értékpapírtörvény alapján azonban ez a Démász esetében már a vételi ajánlattételi kötelezettséget eredményezett volna az Electricité de France (EdF) számára.
A látványos kötések magyarázata nyilvánvalóan abban rejlik, hogy a Démásznak meg kellett szabadulnia saját részvényeitől úgy, hogy az ne eredményezzen vételi ajánlattételi kötelezettséget, másfelől a nagy mennyiség miatt ne okozzon a reálisnál alacsonyabb tőzsdei árfolyamot. A megoldás részletei egyelőre nem ismertek, de annyi bizonyos, hogy rövidesen több más tőzsdei részvénytársaságnál (Danubius, Prímagáz) is felmerülhet ez a probléma, s ezeket vélhetően erősen érdekli a jogi dilemma megoldása.
A.A.G.
