Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A rendszerváltozás gazdasági jelképének tekintett tőzsdenyitás 1990 júniusában egy, a külföldiek által igen jól ismert magyar cég nyilvános kibocsátásával esett egybe. Az ÁVÜ által felajánlott 40 ezer és a cég által kibocsátott 400 ezer IBUSZ-részvényt 23-szorosan jegyezték túl, zömmel külföldi befektetők. A lelkesedésnek köszönhetően a 4900 forintos kibocsátási árfolyamról (64,10 dollárról) már a harmadik tőzsdenapon 12 800 forintra emelkedett a papír kurzusa, majd megkezdte hosszú menetelését lefelé. Az IBUSZ mint vállalat nem sokat profitált a horribilis, 25 millió dolláros tőkeinjekcióból, a pénz jelentős része bonyolult áttételeken keresztül a Dunaholdinghoz vándorolt, illetve a veszteséges külföldi irodahálózat további fenntartását finanszírozta. Egy évvel később a piacon már „csak" 4150 forinton lehetett eladni 120 ezer új részvényt, ám ez további 6 millió dollárhoz juttatta az akkor éppen bankalapítással foglalkozó céget.
A megmaradt állami részvények egy meglehetősen átláthatatlan konstrukció keretében a K&H Bankhoz kerültek, ám a banknak csak az IBUSZ Bank jelentős lakossági ügyfélkörére fájt a foga. 1993-ban ismét csak eléggé bonyolult csereügylet keretében az IBUSZ menedzsmentje a bankjáért cserébe megszerezte a K&H-tól saját többségi pakettjét, amely azóta is bolygóként kering a cég körül. Az IBUSZ azóta keresztül ment egy sikeres reorganizáción, ledolgozta többmilliárdos adósságállományának zömét, ám eközben a tőzsdei befektetők szemében alvópapírrá vált.
Az egyik, ugyancsak IBUSZ közeli cég, az Innova-Invest 2001 végén 585 forinton tett vételi ajánlatot a részvényekre, amit 123 ezer törzsrészvény tulajdonosa fogadott el (NAPI Gazdaság, 2002. február 22., 11-12. oldal). Ezután már nem volt akadálya a kivezetésnek, a tőzsde egykori zászlóshajójára tegnap 600 forintos nyitás után az utolsó kötés 626 forinton született. Ez az 1990-es kibocsátási árnak 13, a pénzromlást is figyelembe véve alig 2,4 százaléka. Dollárban számolva 96,7 százalékra rúg a befektetők összesített vesztesége. Ennél nagyobb árfolyamveszteséget működő cég a budapesti tőzsdén még nem szenvedett el. Az IBUSZ mint cég ugyanakkor távolról sem értékelődött le ugyanilyen mértékben, hiszen 1990-ben a sajáttőke-érték dupláján vették meg a részvényeit, tegnap pedig a részvényenkénti sajáttőke-érték (2001 végén 3310 forint) alig egyötödén forgott.
K. G. T.
