Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Vadász Gusztáv, a Skála-Coop Rt. vezérigazgatója a NAPI Gazdaság kérdésére megerősítette az Index.hu értesülését, miszerint a tavaly ősszel egy hárommenetes nyilvános ajánlat után a Capital Rt. ellenőrzése alá került áruházlánc megkezdte a Corvin Áruház értékesítését. Az 1926 és 1928 között épült, 18 ezer négyzetméter össz-alapterületű áruházat a Rákóczi úti Otthon Áruházzal, a csepeli Centrum Áruházzal és a törökbálinti Depo raktárváros hét egységével együtt a PricewaterhouseCoopers értékesítheti, együtt vagy külön-külön.
Vadász elmondta, reményeik szerint az új tulajdonos is áruházi célokra kívánja majd használni - az eredeti állapotot visszaállító felújítás után - a patinás épületet, mivel „azon a helyen kell lennie egy áruháznak!”. A Skála-Coop a tulajdonosváltás után is szeretné bérelni a Corvin jelenlegi ruházati és iparcikk-eladótereit, ám e terület nagyságát Vadász kérdésünkre legfeljebb 5 ezer négyzetméterre taksálta. (Összehasonlításképpen: a Skála Budapest összterülete 22 ezer, a Skála Metróé 7 ezer négyzetméter.)
A 6,5 milliárd forintos irányár a Skála-Coopnak potenciálisan - a vezérigazgató megfogalmazása szerint - „milliárdos nagyságrendű számviteli eredményt” jelenthet az ingatlanok viszonylag alacsony nyilvántartási ára miatt. A Skálánál egyébként már a tavalyi, adózás előtt 1 milliárd 651 milliós, adózás és kisebbségi tulajdonosokra eső rész levonása után pedig 1 milliárd 459 millió forintos konszolidált eredmény is túlnyomó részben ingatlaneladásból származik (tavaly tavasszal adták el a Divatcsarnokot).
Az áruházcég tavalyi gyorsjelentéséből kiderül az is, hogy az új tulajdonos már láthatóan megkezdte a cég tőkestruktúrájának átalakítását. Bár a Tengelmann által eladott 57 százalékos csomag vételára változatlanul nem ismert (csak a nyilvános ajánlat során szerzett 27 százalék 2,5 milliárd forintos ára), megfigyelők úgy vélik, a Capital által fizetett összeg alighanem meghaladta a 13 milliárd forintot. A forrásokról persze csak találgatni lehet, de a mérlegből kitűnik, hogy 2001-ben szembeszökően (nulla forintról 7 milliárd 288 millió forintra) nőtt a Skála hosszú lejáratú hitelállománya. Ugyanakkor a Skála maga is hitelnyújtóvá vált, a befektetések között megjelent ugyanez az összeg mint „egyéb tartósan adott kölcsön”.
A gyorsjelentés mérlegen kívüli kötelezettségvállalásokról beszámoló részében szerepel egy, a Skála-Coop kezességvállalása mellett a Centrum Áruházak Rt. által a Raiffeisen Banktól felvett 29,422 millió eurós kölcsön, amelynek összege lényegében megegyezik a konszolidált mérlegben szereplő, más vállalkozásnak továbbadott bankhitellel. Ennek fedezetét a Skála tíz ingatlana adja. A fentiek alapján talán nem merész az a feltételezés, hogy a Skála vételárának egy nem csekély részét a társaság által felvett bankhitel finanszírozhatta. A Capital-csoport birtokában lévő 5,4 millió részvény darabjára ebből ráadásul mintegy 1365 forint jut, amely pontosan megegyezik a legutóbbi nyilvános ajánlat árfolyamával. A Corvin-csomag eladásából befolyó vételár tehát e hitel törlesztését tenné lehetővé.
A Skála-Coop tulajdonosai egyébként február elején döntöttek a tőzsdei kivezetésről (NAPI Gazdaság, 2002. február 11., 7-8. oldal), a PSZÁF legutóbb március 25-ig hosszabbította meg a fő tulajdonosok által a teendő tőzsdei kivezetési ajánlatra adott határidőt. Addigra a nyári Tengelmann-vétel óta már több mint hat hónap múlik el. Ezért a tőkepiaci törvény ama passzusa, amely szerint a vételi ajánlat árfolyama nem lehet alacsonyabb, mint az ajánlattevő által az elmúlt 180 napban kifizetett legmagasabb vételár vagy a tőzsdei átlagár (illetve ezek közül a magasabb), már elveszti jelentőségét.
K. G. T.
