Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az OTP profitnövekedési üteme idén több ok miatt is némileg mérséklődni fog - derült ki a magyar bank külföldi befektetői számára a múlt heti befektetői körúton. Az idei tervekről és a csökkenés okairól Fenyő György csütörtökön a Bloomberg budapesti tudósítójának is nyilatkozott. Lapunk kérdésére kiegészítette és pontosította az ott elhangzottakat. Eszerint az OTP idei terveiben a bankszintű adó előtti profit 13,7, az adózott eredmény 15,1 százalékos növekedése szerepel. A csoportszintű, magyar számviteli szabvány szerinti adózott eredmény idén 16-17 százalékkal nőhet, a konszolidált mérlegfőösszeg növekedési ütemét pedig az inflációt meghaladó szintre, 7 százalékra tervezték.
A csoportszintű profitnövekedés üteme némileg elmarad a tavalyi 21,5 százaléktól, amit Fenyő a kamatcsökkenés okozta kamatmarzsszűküléssel, a személyi költségek emelkedésével, illetve a folyamatban lévő számítástechnikai fejlesztésekkel indokolt. (Ugyanakkor megfigyelők rámutatnak arra, hogy az utóbbi három évben az OTP rendre a saját terveit meghaladó növekedési ütemet produkált.)
Az OTP tervei szerint - amelyeket egyébként az első két hónap számai alátámasztanak - a fogyasztási hitelek 2002-ben több mint 40 százalékkal, a lakossági hitelek ugyancsak mintegy 40 százalékkal nőnek. Az utóbbiak közül azonban a jelzálogalapú hitelek idei, 60-70 milliárdosra taksált növekménye már nem az anyabank, hanem az OTP jelzálogbankjának mérlegében jelenik meg. (Részben ez okozza a banki és a csoportszintű eredménynövekedés dinamikájának különbségét.) A vállalati hitelek 25, az önkormányzatoknak nyújtott hitelek kevesebb, mint 10 százalékkal gyarapodnak a tervek szerint.
A szűkülő kamatmarzs mellett az inflációt meghaladó mértékben, 10 százalékkal nőnek a személyi költségek, mivel az alkalmazottak számát már nehéz a korábbi ütemben csökkenteni (1995-óta 55 százalékkal, 8300-ra esett az OTP dolgozóinak száma).
A 2002-ben, illetve 2003-ban befejeződő számítástechnikai fejlesztések (SAP-projekt, tranzakciós adattárház, hitelszámla-vezető program, backoffice-racionalizálás) együttes költsége meghaladja a 10 milliárd forintot.
A bankcsoport idei nettó profitja a fentieken alapuló számításaink szerint megközelítheti az 55 milliárd forintot, ami csaknem 200 forintos - sőt, ha a saját részvényeket is figyelembe vesszük, 200 forintnál magasabb - részvényenkénti eredményt jelent. Az utóbbi napok csaknem 150 forintos esése után a bankpapír P/E mutatója éppen a tízes érték körül található, ami nemzetközi összehasonlításban egyáltalán nem magas érték.
Ugyanakkor a korábbi mesebeli növekedési ütem óvatos csökkenése aligha kerülhető el, bár az IRB 2003 elejétől esedékes konszolidálása talán szinten tarthatja azt. (Persze, a szlovák szerzemény mérlegfőösszege alig 7 százaléka az OTP-ének, így akármilyen szép számokat is fog produkálni, az csak kisebb mértékben járul hozzá a konszolidált profithoz.) Mivel a bank deklarálta, hogy a korábbinál magasabb kifizetési rátával örvendezteti meg részvényeseit, nem lenne meglepő, ha a tavalyi (a mostani, százforintos névértékre vetített) 20 forint után idén 50, jövőre pedig akár 60 forint is lenne az osztalék. Ezzel az OTP részvénye bekerülne a már mérhető osztalékhozamú tőzsdei papírok közé. (Ha egy egyébként jó növekedési kilátásokkal rendelkező papír egy év múlva várható osztalékhozama eléri az egyéves állampapírhozam egyharmadát, felét, az már kedvezőnek számít.) Persze, az utóbbi hónapok OTP-hosszát aligha az osztalékspekulációk mozgatták.
Korányi G. Tamás
