Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Budapesti Értéktőzsde rendkívüli közgyűlésén elfogadott határozat alapján (NAPI Gazdaság, 2002. január 9., 9. oldal) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) engedélyezte a BÉT részvénytársasággá való átalakulását. A tőzsde átalakulására - a legutóbbi közgyűlésen elfogadott január 31-i fordulónappal - az április végéig megtartandó éves rendes közgyűlésen kerülhet sor, azután indulhat meg a részvények kiosztása az eddigi tőzsdei vagyonhányad-tulajdonosok számára.
A BÉT várható alaptőkéje, illetve a tőzsderészvény névértéke még nem ismert, de megfigyelők szerint a 4 milliárd forintos saját tőke kis részét - valószínűleg egymilliárd forintot - fogják alaptőkésíteni a tulajdonosok. A dematerializált tőzsderészvény névértékét minél kisebb összegben - vélhetően 100 forintban - fogják meghatározni. A BÉT-részvény forgalma valószínűleg elég korlátozott lesz, ezt nemcsak az alapszabály-tervezetben szereplő elővételi jog, hanem a tőkepiaci törvényben leírt - és a piaci szereplők által sokat vitatott - 10 százalékos tulajdoni, illetve szavazati korlátozás is biztosítja.
A BÉT Rt. alapszabály-tervezete a leendő igazgatóságnak viszonylag széles jogkört biztosít, a testület egyebek között három éven keresztül évi 10 százalékkal vagy háromévente egyszer 30 százalékkal megemelheti a BÉT alaptőkéjét. A közgyűlés továbbra is meghatározhatja a tőzsde hosszú távú stratégiáját, de az éves üzleti terv elfogadása a jelenlegi gyakorlattal ellentétben az igazgatóság hatáskörébe kerülne. Az igazgatóság - tehát a tőzsde - elnökét ezentúl nem a tagok választanák, hanem maga az igazgatóság.
A tőzsde igazgatósága a tervezet szerint 3-7 tagból áll majd, a tagok nagy része új lesz. Simor András, a BÉT elnöke korábban lapunknak elmondta, hogy az alapítással befejezettnek tekinti az 1998 közepén elkezdett munkát, és a továbbiakban egyedül a magyarországi Deloitte & Touche elnökeként kíván tevékenykedni.
K. G. T.
