Az új tőkepiaci törvény új befektetésialap-fajtákat tesz lehetővé, ilyenek főként az alapokba fektető alapok (más néven esernyőalapok), a származtatott alapok és az indexalapok. Az általunk megkérdezett öt nagyobb alapkezelő társaságnál azonban egyöntetűen úgy vélik, hogy a piac ettől még nem fog egy csapásra megváltozni, legfeljebb lassan, évek alatt lehet némi átrendeződés. Fatér Gyula, a Budapest Alapkezelő vezérigazgatója körülbelül két évre teszi azt az időt, amikorra a törvényi változások érzékelhető módosulásokat okozhatnak a piacon.
Jelenleg a hazai befektetőtábor - jelentős részben az utóbbi pár év részvénypiaci esései hatására - igencsak konzervatív, elsősorban a szinte kockázatmentes, egyszerű konstrukciójú termékeknek van a körükben sikere - mondja Miszori István, a K&H Vagyonkezelő Rt. vezérigazgatója is.
Az érdekesebb, különleges alapoknak eddig sem volt túl nagy befektetőtáboruk, és ez csak lassan változhat. Móricz Dániel, a Concorde elemzője ugyanakkor úgy véli, egy emelkedő részvénypiacon, az emelkedés késői stádiumában a kisbefektetők kedve megjöhet a részvényvásárláshoz, így akkor érdemes lesz majd új termékekkel megjelenni.
Több alapkezelőnél gondolják úgy, hogy az esernyőalapoknak van jövőjük, mert a segítségükkel külföldi értékpapírpiacok mozgását is egyszerűen, olcsón lehet itthon leképezni. Egy ilyen esernyőalap külföldi befektetési jegyeket vásárolna. Hasonló indításán gondolkodik a Concorde (NAPI Gazdaság, 2002. február 12., 13. oldal), és elképzelhető, hogy ilyen módon vezeti be itthon a nemzetközi tulajdonosának külföldön jól bevált termékeit a K&H is.
Sudár Gábor, a CA-IB Alapkezelő illetékese egyelőre annyit árult el, hogy valamilyen formában a tulajdonos HVB-csoport külföldön kapós konstrukcióit ők is terjeszteni szeretnék. Az egyik változat szerint hasonlóan itthon működő alap formájában, mint a „tüköralapként” külföldi társának összetételét ma is követő CA Selecta, de az új esernyőalap-konstrukcióban. A másik lehetőség, hogy közvetlenül forgalmazna a csoport Magyarországon külföldi befektetési jegyeket. Ez utóbbi változat egyes feltételei, például egyes adózási kérdések azonban még nem világosak.
Az alapkezelők többsége egyébként egyelőre a törvényi változások feldolgozásával van elfoglalva. A jogszabály enyhít a már működő alapokra vonatkozó befektetési szabályokon is, egy-egy részvénybe vagy vállalati kötvénybe például 5 százalék helyett a tőke 10 vagy 15 százaléka fektethető. Ezzel sokak szerint javulhat az alapok teljesítménye, bár kockázatuk is emelkedhet. Az új lehetőségek kihasználásához mindenesetre át kell írni az alapok kezelési szabályzatait, és engedélyeztetni kell azt a PSZÁF-fal is. Az OTP-alapok szabályzatai már eljutottak a felügyelethez, másoké még nem, és elképzelhető, hogy sok ilyen kérelem egyszerre, dömpingszerűen érkezik majd meg, így az elbírálásuk időigényes lesz.
Szintén a törvény újítása, hogy lehetővé teszi a különböző vagyonkezelési tevékenységek egy cégbe integrálását (eddig alapkezelők csak befektetési alapot és nyugdíjpénztári vagyont kezelhettek). Több alapkezelő ettől a hatékonyság növekedését várja.
Eidenpenz József
