BUX 139495.62 1,36 %
OTP 44920 2,14 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Osztalékot is fizet a Keler

A Keler Rt. tegnapi rendkívüli közgyűlésén a három tulajdonos (MNB, BÉT és BÁT) elfogadta az elszámolóház középtávú stratégiáját és idei üzleti tervét. A Keler a tavalyi évet 899 millió forint adózott eredménnyel zárta, amelyből valószínűleg már osztalékfizetésre is futja. Horváth Gergely vezérigazgató a közgyűlés után bejelentette: május 13-án a Keler a prompt tőzsdei ügyletek eddigi ötnapos elszámolási ciklusa helyett T+3 napos elszámolásra tér át.

2002. január 24. csütörtök, 23:59

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A tőzsdei forgalom visszaesése (az 1999-es 16 ezer milliárdnak alig a negyede maradt meg 2001-re)a Keler bevételeiben is éreztette hatását, bár némileg tompított formában. Míg mindkét tőzsde veszteséget könyvelhet el 2001-re, a Keler eredménye meghaladja a tervezettet és adózás előtt csaknem 1,1 milliárd forintra rúg. Ez – a százmilliót megspóroló tavalyi létszámcsökkentés mellett – elsősorban a jelentős saját tőkének köszönhető. A Keler saját tőkéje 2001 végén megközelítette a 10,7 milliárd forintot, amelyből 2,67 milliárd jut mindegyik tőzsdére. A Keler idei terve gyakorlatilag változatlan bevételek mellett 1 milliárdot meghaladó adó előtti eredménnyel számol.
Horváth Gergely újságíróknak elmondta, hogy a tulajdonosok a Keler történetében most először döntöttek az osztalékpolitikáról is. Az éves nyereség 25 százalékát ezentúl felosztják egymás között, a többit a Keler középtávú tervében foglalt fejlesztésekre fordítják. Mivel az évi 400-500 millió forintos amortizáció – a Keler változatlanul 50 százalékos leírást alkalmaz a szoftverjeire – elegendő a folyamatos technikai fejlesztésekre, a többi a nagyobb európai elszámolóházakhoz viszonyítva a tőkeerő terén meglévő hátrányt hivatott kiegyenlíteni.
A Keler első, 1996-ban elfogadott ötéves stratégiai terve gyakorlatilag teljesült. A magyar elszámolóház képes a nemzetközi normáknak megfelelő szolgáltatásokat nyújtani, sőt kapacitásai jelenleg meg is haladják a magyar tőkepiac igényeit. (Ezért merült fel az a gondolat, hogy a Keler a térségben más országok elszámolóházainak is nyújtana szolgáltatásokat.) A Keler már most is képes forint mellett más devizákban is elszámolni, de a BÉT döntésétől függ, hogy a parketten forinton kívül mikortól és milyen devizában lehet esetleg üzleteket kötni.
A befektetők széles köre számára a leggyorsabb és legjelentősebb változás alighanem az 1990 óta fennálló T+5 napos tőzsdei elszámolási ciklus lerövidítése lesz. Horváth Gergely elmondta, hogy május 13-án vezetik be a T+3 napos elszámolást, egyéb szolgáltatásokkal kiegészítve. A Keler élve az új tőkepiaci törvényben adott lehetőségekkel az úgynevezett CCP bevezetésével korlátlan garanciát vállal a BÉT-en kötött valamennyi azonnali piaci, nettó elvvel elszámolt ügyletre. Így az esetleges késedelem vagy nem teljesítés kockázatát – ez utóbbi a BÉT 11 éves történetében még nem fordult elő – is magára vállalja. Az elszámolás gyorsítása régi igénye volt a brókercégeknek, az utóbbi időben mégis inkább az aggódó hangok erősödtek fel. A Keler egy hatékonyabb értékpapír-kölcsönzési rendszerrel segíti a nagyobb likviditást – a legtöbbször önhibáján kívül késő tőzsdetag a Kelertől tud a teljesítéshez részvényt kölcsönözni. A külföldön forgó GDR-ek konvertálása eddig is gyakran okozott gondot, a jövőben viszont akár a GDR-számláról is ki lehet majd egyenlíteni – átmenetileg – a részvényszállítási kötelezettséget. További kedvező változás lesz 2002-ben a befektetők számára a biztosítékok körének kiterjesztése az állampapírok mellett egyedi részvényekre, illetve bizonyos külföldi papírokra, valamint az aznapra elszámolt repoügyletek bevezetése.
Korányi G. Tamás

Korányi Tamás G.
Korányi Tamás G.

Ez is érdekelhet