Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A múlt év végi törvényhozási hajrá során több téves hivatkozás került a január elsején hatályba lépett tőkepiaci törvénybe. Bár nyilvánvalóan elírásról van szó, az érintettek számára ennek súlyos gyakorlati következményei lehetnek. Amennyiben a Pénzügyminisztérium nem talál módot a hiba korrigálására, úgy lehetséges, hogy a Matáv még sokáig nem gyakorolhatja tulajdonosi jogait az Első Pesti Telefontársaságban, s a Molnak a soron következő közgyűlésén ki kell vennie alapszabályából a 2 százalékos tulajdonszerzés esetén érvényes bejelentési kötelezettséget.
A tavaly júliusban életbe lépett pénzügyi tárgyú törvényeket módosító törvény (PMT) felfüggeszti a részvényes tagsági jogait, amennyiben nem a törvényben előírt módon növeli a befolyását egy társaságban; a felfüggesztés kimondására a PSZÁF-nak van felhatalmazása. A meglehetősen drasztikus intézkedést tartalmazó határozat megtámadása esetén - a dolog súlyára való tekintettel - a bíróság gyorsított eljárásban tárgyalja az ügyet (a keresetlevél beérkezésétől számított legkésőbb 8. napra ki kell tűzni a tárgyalást, az ítélet elleni fellebbezés határideje pedig 3 nap). A januárban hatályba lépett tőkepiaci törvény megerősíti a törvénytelen befolyásszerzésre vonatkozó szankciókat, a gyorsított eljárást igénylő ügyek felsorolásánál (400. paragrafus) azonban nem az „o” pontot sorolja fel - ez tartalmazza a tagsági jogok felfüggesztését -, hanem a sorban utána következő „p” pontot.
A bíróságoknak így a 2001. július 18. és december 31. között indított perek esetén ugyan - a PMT alapján - gyorsított eljárással kellett határozniuk a tagsági jogok felfüggesztését elrendelő PSZÁF-határozatot támadó perben, január 1-jétől azonban erre semmi nem kötelezi őket, a rendes ügymenetben pedig egy ilyen per akár több évig is elhúzódhat. Az első ilyen, tőzsdei társaságot érintő határozat december 17-én született. A PSZÁF a Matáv tagsági jogait függesztette fel az Első Pesti Telefontársaságban, miután a cég július 18., a befolyásszerzési szabályok megszigorítása után is folyamatosan növelte tulajdonrészét az EPT-ben anélkül, hogy ajánlatot tett volna. A felfüggesztés különösen kellemetlenül érintette a Matávot az EPT stratégiai kérdésekről határozni hivatott január 14-i közgyűlése előtt. Az EPT igazgatósága végül a közgyűlés elhalasztásáról döntött, új közgyűlésről azonban nincs hír, a felfüggesztő határozat megtámadására pedig - fentiek alapján - nem nagyon van esély, így a megoldást a felügyelettel való megegyezés jelentheti majd (hacsak a Matáv nem törődik bele az EPT feletti kontroll átmeneti elvesztésébe...).
Szintén a jogalkotó szándéka ellenére kerülhetett az új törvénybe a befolyásszerzés bejelentési küszöbével kapcsolatos átmeneti szabályozás.
A törvény szerint öt százalékot meghaladó befolyásszerzést - illetve -csökkenést - kell bejelenteni a társaságnak és a felügyeletnek, a 67. paragrafus 10. pontja azonban lehetővé teszi, hogy ennél szigorúbb, 2 százalékos bejelentési kötelezettséget írjon elő a társaság alapszabálya. Az átmeneti intézkedéseket felsoroló 407. paragrafus viszont a kétszázalékos limitet lehetővé tevő pontot az EU-csatlakozás becikkelyezésétől hatályossá váló rendelkezések között sorolja föl, vagyis ebben a kérdésben az EU-csatlakozásig a 411-es paragrafus az irányadó, amely szerint „ha a nyilvánosan működő társaság alapszabályában a részvénytársaságban történő befolyásszerzésre vonatkozó rendelkezések nem felelnek meg a törvényben meghatározott szabályoknak, a részvénytársaság alapszabályát legkésőbb a törvény hatálybalépését követő soron következő közgyűlésen módosítani köteles”.
Jelenleg a Mol az egyetlen tőzsdei társaság, amely a törvényben meghatározott öt százaléknál szigorúbb szabályozást alkalmaz, a mostani szabályozás szerint azonban a következő közgyűlésén a bejelentési kötelezettséget 2 százalékról 5 százalékra kell emelnie. Ez pedig aligha közömbös a magyar „olajmultinak”, hiszen így akár egy 4,9 millió darabos részvénycsomag is rejtve maradhat.
Mint a Pénzügyminisztériumban megtudtuk, jelenleg tanulmányozzák a tévedések kijavításának lehetőségét. Amennyiben ez nem sikerül - kihirdetett törvény esetén meglehetősen nehéz utólag módosítani - úgy egy újabb parlamenti döntésre lesz szükség a korrekcióhoz. A PSZÁF tiszte szerint addig is a törvény betűje szerint kell hogy megítélje az ügyeket, mert - mint korábban Terták Elemér, a PM helyettes államtitkára elmondta - a felügyelet dolga nem az, hogy a jogalkotó fejével gondolkozzon, hanem hogy a szabályokat betartsa. Még akkor is, ha azokat kissé elszabták.
Molnár Gergely
