Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A tőzsde tagjai ma délelőtti közgyűlésükön döntenek a BÉT részvénytársasággá való átalakulásáról. Ez az eddigi - alapvetően a forgalommal arányos szavazati jogot biztosító - rendszerrel ellentétben a hagyományos részvénytársasági irányítást vezeti be, erős igazgatósággal és nem a tagok összessége, hanem az igazgatóság által választott elnökkel. A múlt egyik hozadékaként - a decemberben elfogadott tőkepiaci törvény jóvoltából - 2006-ig megmarad a tőzsde adómentessége. A BÉT részvényével egyelőre aligha fognak kereskedni a tőzsdén, ugyanis a zártkörű társaság részvényeire a tervek szerint elővételi joga lesz a részvényeseknek - forgalmazásuk így is könnyebb lesz, mint a mostani vagyonhányadokénak -, és senkinek sem lehet 10 százaléknál nagyobb pakettje. A leendő BÉT Rt. jegyzett tőkéje még nem ismert. Az átalakulás javasolt fordulónapja 2002. január 31.
A változás következményeként a tagi és a tulajdonosi érdekek jobban szétválhatnak egymástól, ugyanakkor a tőzsde életét jellemző bonyolult érdekviszonyok folytán a részletekről alighanem heves viták zajlanak majd le. (A kibocsátók már egy ideje sérelmezik, hogy még az eddigi, mérsékelt érdekérvényesítés lehetőségétől is elesnek, holott a tőzsde bevételeinek csaknem 40 százaléka tőlük származik.)
A mai közgyűlés napirendjén az átalakulás elvi jóváhagyásán és az új alapító okirat tervezetének elfogadásán túl alapszabály-módosítás és - valószínűleg most utoljára - a jövő évi üzleti terv elfogadása is szerepel.
Utóbbi jövőre már az igazgatóság hatásköre lesz.
A közgyűlés mint legmagasabb fellebbezési fórum dönt majd a tőzsdetanács és az egyik kibocsátó - a Pick Szeged Rt. - közötti vitában is. A tőzsdetanács a Picket még májusban egymillió forint bírsággal sújtotta, mivel alapszabályában a közgyűlési részvétel rendelkezéseit a BÉT-szabályzattal ellentétes módon határozta meg. (A Pick-részvényeseknek már 60 nappal a közgyűlés előtt szerepelniük kell a részvénykönyvben ahhoz, hogy szavazhassanak, holott a BÉT-szabályzat 5-10 napos határidőt ír elő.) A társaság a szankció ellen fellebbezett a közgyűléshez, ám a megkérdezett brókercég-igazgatók szerint igen kicsi az esély, hogy a közgyűlés megváltoztassa a határozatot.
(NAPI)
A Budapesti Áru- és Értéktőzsde 1864-ben már sui generis szervezetként alakult meg, amelynek minden „jóhírű és feddhetetlen” pest-budai kereskedő - ha már elmúlt 24 éves - tagja lehetett. A tőzsde - folyamatosan szigorodó tagfelvételi és kereskedői szabályokkal - 1948-as bezárásáig lényegében a tagok tulajdonában álló nonprofit szövetkezetként működött. A működés első fél évszázadában az intézménynek akkora bevételi többlete képződött, hogy abból 1901-1905-ben fel tudták építeni (6,6 millió aranykorona költséggel) a Szabadság téri tőzsdepalotát. 1948-ban a tőzsde vagyonát államosították, az 1990-es újrainduláskor - kimondatlanul - ezt volt hivatott részben kompenzálni az állam akkor mintegy 30 százalékos (67 millió forintos) apport-hozzájárulása, illetve az adómentesség.
1990-ben ismét sui generis szervezetként jött létre a BÉT. A kezdeti 3 milliós belépési díj 1997-ig 30 millióra nőtt, azóta azonban már nem akadt olyan új tag, aki teljes díjat fizetett volna, inkább valamelyik kilépő örökébe lépett. Az rt.-vé való alakulás egyik kulcskérdése a tőzsdei vagyon meghatározása. A BÉT legértékesebb vagyoneleme a 10 milliárdos saját tőkével rendelkező Keler Rt. 25 százaléka; a 2 milliárd forintért létrehozott MMTS kereskedési rendszer valós értékének meghatározása nem egyszerű feladat.
