Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Pick részvényesei pénteken harmadszor futottak neki a saját részvények eladása vagy bevonása kérdéskörének. Először a november 13-i közgyűlés napirendjén szerepelt e kérdés (NAPI Gazdaság, 2001. november 19., 7. oldal), ám akkor az összehívás formai hibája miatt nem lehetett közgyűlést tartani. Másodszor december 17-én, a megnyitás után alig néhány perccel az Arago kérésére napolták el a közgyűlést, amely pénteken folytatta munkáját. Ezen a decemberi közgyűlés jelen lévő résztvevőinek volt szavazati joga, a jelen lévő 47,14 százaléknyi részvényes közül 43 százalékkal az Arago szavazott. A döntő pakett azonban a saját részvények eladását tárgyaló napirendi pontnál nem szavazhatott, mivel a január 7-én lejáró 4270 forintos nyilvános ajánlatot (NAPI Gazdaság, 2002. január 3., 9-10. oldal) éppen az Arago tette. Némi számlálási késedelem után kiderült, hogy a többi részvényes csaknem egyöntetűen (92 százalékos többséggel) elvetette a saját pakett eladását az ajánlattevőnek.
Ezek után a részvényesek számára evidens lehetett, hogy a következő pontot - a 260 ezer saját részvény bevonása - már elfogadják, annál is inkább, mert ennél már az Arago is szavazhatott és a bevonás nem a fő tulajdonos részarányát növelné. Az igazgatóság viszont - meglepetésre - nem javasolta a bevonást, ezek után a közgyűlés 100 százalékhoz közeli arányban el is vetette a javaslatot. (A pakettet 2001. július 18-án vásárolta a Pick, így hat hónapon belül vagy így vagy úgy - eladással - rendezni kell az ügyet.)
Az utolsó pont az alapszabály-módosítás volt, az Arago - nyilván korábbi elképzeléseivel összhangban - itt sem javasolt változtatást, így megmaradt a régi alapszabály.
Mint ismeretes, ebben szerepel az a kitétel - a közgyűlésen csak azok a részvényesek szavazhatnak, akik előtte a 60. napon már szerepelnek a részvénykönyvben -, amelyet a BÉT már többször kifogásolt, s ellenérzéseit egy egymilliós bírsággal is kifejezésre juttatta. Ez a passzus így benne maradt az alapszabályban, vagyis az Arago a február 4-i újabb - a kivezetés tárgyában összehívott - közgyűlésen csak a „régi" 43 százalékával szavazhat, a közben az ajánlat során összegyűjtött részvényekkel nem. Mivel az új helyzetben egyáltalán nem biztos a 90 százalékos határ átlépése, elvileg akár az is előfordulhat, hogy február 4-én a megmaradt részvényesek megakadályozzák a tőzsdei kivezetést.
Bár a nem hivatalos adatok szerint az ajánlat utolsó előtti napján, pénteken felgyorsult az elfogadás, a nagybefektetők az utolsó napra hagyják a döntést, így csak szerdára derülhet ki, hogy mekkorára nő az Arago részesedése. A 90 százalék elérése a 7,4 százalékos sajátrészvény-pakett híján illuzórikussá vált, így sem az Aragónak, sem a PSZÁF-nak nem kell szembesülnie a régi vagy az új szabályozás szerinti kiszorítás dilemmájával. Azok a kisrészvényesek viszont bizonyosan csalódottak lesznek, akikben az új tőkepiaci törvény azt a reményt ébresztette, hogy talán már a most folyó ajánlatra is érvényesíthető lehet a „90 százalék fölött sajáttőke-értéken vásárlás” elve.
Molnár Gergely
