Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Holnap folytatódik Szegeden a Pick Szeged Rt. december 17-re összehívott, majd a közgyűlési tisztségviselők megválasztása után az Arago indítványára felfüggesztett közgyűlése (NAPI Gazdaság, 2001. december 18., 11. oldal). A napirenden a január 7-ig élő Arago-ajánlat elfogadása, illetve - értelemszerűen vagylagosan - a társaság birtokában lévő 260 ezer saját részvény (a 3,528 milliárdos jegyzett tőke 7,38 százaléka) bevonása is szerepel. Az Arago szándékai egyelőre nem ismertek: lehet, hogy az „olcsóbb" megoldást választja, és bevonatja a részvényeket (ezzel mintegy 1,1 milliárd forintot megtakarít), de az is lehet, hogy kedvezőbbnek ítéli a saját részvények beadását az ajánlatba, mert e pakettal rögtön csaknem 50 százalékra nőne az ajánlat előtti 41,34 százalékos részesedése. Persze egyáltalán nem biztos, hogy e kérdésben az Arago szándékai érvényesülnek, mivel saját ajánlata elfogadásáról értelemszerűen nem szavazhat. (A holnapi közgyűlésen a december 17-én regisztrált 27 részvényes vehet csak részt, összesen 52,26 százaléknyi részvénnyel.)
Tegnap jelent meg a Pick igazgatóságának hirdetménye a február 4-re összehívott rendkívüli közgyűlésről, amelynek egyetlen napirendi pontja a szalámirészvényeknek a BÉT-ről való kivezetése. (Az időzítés nyilván nem véletlen, összefügg az ajánlat január 7-i zárásával.) Mindez aligha érheti meglepetésként a Pick részvényeseket, hiszen az Arago már az ajánlat első megjelenésekor - amikor a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével (PSZÁF) folytatott kötélhúzás kezdetén még 3770 forintról szólt az ajánlat - bejelentette, hogy tervezi a kivezetést, illetve ha összejön a 90 százalék, a kiszorítást.
Azóta sok minden történt, a megajánlott árfolyam végül - a PSZÁF kisbefektetők szempontjából kedvező fellépésének eredményeként - 4270 forintra nőtt, és módosultak a felvásárlási szabályok. A január 1-jétől hatályos új tőkepiaci törvénycsomagba az utolsó pillanatban passzírozta bele a PSZÁF - rossz nyelvek szerint éppen az Aragóra sandítva - azt a módosítást, amely szerint a kiszorítási eljárás során alkalmazott árfolyam nem lehet kevesebb, mint az ajánlati ár és az egy részvényre jutó sajáttőke-érték közül a magasabbik. További fontos módosítás, hogy míg korábban a kiszorítás egyértelműen az ajánlattevő joga volt, mostantól már a megmaradt kisrészvényesek is kérhetik a 90 százalékos határt átlépő főrészvényestől, hogy az vegye meg részvényeiket a fenti módon meghatározott árfolyamon.
A Pick esetében ez azért különösen izgalmas lehetőség, mert a részvényenkénti saját tőke értéke (a 2000-es nem konszolidált adatok szerint) megközelíti a 8800 forintot. (A másik két, még nyitott nyilvános ajánlatnál, a Csopaknál és az IBUSZ-nál is magasabb a sajáttőke-érték.)
Mielőtt bonyolult játékelméleti fejtegetésekbe bonyolódnánk - ha túl sokan igyekeznek maximalizálni saját előnyüket, nem jön össze a 90 százalék, és senki sem jár jól -, érdemes végiggondolni, hogy egy már folyamatban lévő felvásárlási akciót mennyiben érint a jogszabályi környezet megváltozása. A törvény utal arra, hogy a folyamatban lévő ügyekben az ügyfél számára kedvezőbb szabályokat kell alkalmazni. Kérdés persze, hogy a szóban forgó esetben ki értendő ügyfélen (a PSZÁF ügyfele alighanem az ajánlattevő, az ajánlattevő által megbízott, a felvásárlást lebonyolító brókercégnek pedig a kisbefektetők serege), még inkább, hogy a PSZÁF milyen álláspontot foglalna el egy efféle jogvitában. (Alig három hónappal ezelőtt, amikor ugyancsak az Arago az Eravis-ajánlat után megpróbálta a július 18-án hatályba lépett felvásárlási szabályokat alkalmazni egy, még július 18-a előtt született ajánlati folyamat során, a PSZÁF hatékonyan tiltakozott ez ellen.) Mindezt tekintetbe véve előfordulhat, hogy maga az Arago sem szeretné „túlgyőzni önmagát", vagyis 90 százalék feletti részesedést elérni.
A tőzsdei kivezetés viszont Damoklész kardjaként lebeg az ajánlaton gondolkozó intézményi befektetők feje fölött, annál is inkább, mert a mostani ajánlat után az Aragónak csak a tőzsdei szabályok szerinti ajánlatot kell megtennie a kivezetés előtt. Ez a kivezetési napirend hirdetményi megjelenését megelőző 180 nap forgalommal súlyozott tőzsdei átlagárát írja elő minimumárként, ami 3502 forint. (Persze, az adott helyzetben igencsak elképzelhető, hogy az Arago „nagyvonalú" lesz, és ismét megajánlja a 4270 forintot, de többet aligha.) A kivezetésről szóló közgyűlési szavazás eredménye - a nyilvános ajánlat végeredményétől függetlenül - aligha lehet kérdéses, mivel a Pick hatályos alapszabálya szerint a közgyűlési részvétel feltétele a részvények birtoklásán túl az, hogy a részvényes a közgyűlés előtt legalább 60 nappal már szerepeljen a részvénykönyvben. (E - valóban meglehetősen szigorú - kitétel miatt a tőzsde már meg is bírságolta a Picket, de az Arago nem engedett.) Az Arago tehát a januárban megvett részvényekkel nem szavazhat, de a már korábban birtokolt 41,34 százalékkal igen. A kétharmados többség megakadályozásához 20,67 százaléknyi ellenszavazatra lenne szükség, erre viszont a legutóbbi közgyűlés részvételi arányaiból következően elég csekély az esély. A holnapi közgyűlés napirendjén mindenesetre alapszabály-módosítás is szerepel, így az a fonák helyzet is előállhat, hogy ha az Arago - engedve a tőzsde sokszori felszólításának - hozzájárul a 60 napos klauzula eltörléséhez, akkor lehetővé válik, hogy az ajánlat során megvett részvényekkel is szavazhasson. Mivel a legtöbben csak az ajánlati időszak utolsó napján teszik meg tétjeiket, nehéz lenne megjósolni, hogy melyik szereplőnek melyik variáció szolgálná leginkább az érdekeit.
Molnár Gergely
