Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Matáv és a Deutsche Telekom december 21-én megállapodott a két Westel-cég 49-49 százalékos részesedésének megvételéről. A Matáv szeptember végén jelentette be, hogy lehívja a 30-as és 60-as mobilszolgáltatók kisebbségi csomagjaira vonatkozó opcióját (NAPI Gazdaság, 2001. szeptember 26., 13. oldal), a tranzakció lezárására 90 nap állt rendelkezésre. Az eredeti szerződéshez képest változást jelent, hogy a Matáv 920 millió euró vételárat fizetett, ami folyó áron mintegy 80 millió euróval kevesebb, mint az opciós szerződésben szereplő 885 millió dolláros összeg. Igaz, a Matáv 2002-ben további, a Westel 2001. éve utáni osztaléka 49 százalékának megfelelő összeget fizet többségi tulajdonosának (mivel addigra a DT nem lesz részvényes, osztalékra már közvetlenül nem jogosult).
Információink szerint az ügyletben kikötött 920 millió eurós vételár és az opciós szerződésben rögzített 885 millió dollár (december 21-i árfolyamon egymilliárd euró) közötti különbség oka, hogy a két cég korábbi opciós átváltási árfolyama a DT és a MediaOne közötti 1999-es ügylet idején érvényes dollár/euró árfolyam.
(A Deutsche Telekom mobilcége, a T-Mobil 1999-ben vette meg a 49 százalékos Westel-üzletrészeket az amerikai telekomcégtől). Az opciós ár ugyan dollárban volt rögzítve, ám az elmúlt 90 napban a Matáv tárgyalásokat kezdeményezett, az euróra konvertálás érdekében, hogy az árfolyamkockázatát csökkentse. A DT magára vállalta az árfolyamveszteséget, amin a Matáv 19,7 milliárd forintot „nyert”.
Az, hogy a Matáv valóban olcsóbban vette-e a Westeleket, most már csak attól függ, hogy mekkora osztalékot fizet a mobilcég. A társaság tavalyi 35,5 milliárdos nyeresége felét, több mint 17 milliárdot fizetett ki osztalékként, az azóta bekövetkezett eredményjavulás miatt idén a kifizetés jó eséllyel meghaladja a húszmilliárdot - kérdés, hogy fennmarad-e az 50 százalékos ráta, vagy pedig ennél többet oszt ki a Westel.
A Matáv a - csökkentés után is - gigantikus summát tulajdonosi hitelből fizette ki, a Deutsche Telekomtól középlejáratú euróhitelt kapott, melynek kamata Libor plusz 50 bázispont. A hitel árazása piacinak mondható, tehát nem igazolódtak be azok a félelmek, hogy a DT esetleg kamat formájában csoportosítana át a Matávtól.
Mint a Matáv elnök-vezérigazgatója, Straub Elek korábban rámutatott, a Westelek száz százalékának megszerzése az első két-három évben nem jelent majd nettó eredménynövekményt, mivel a külföldi tulajdonos eltűnésével megszűnik a Westel adókedvezménye, illetve jelentősen nőnek a kamatterhek, és évi mintegy tízmilliárdos goodwill-amortizációval is számolni kell. Ugyanakkor 2004-2005-től a szaldó már pozitív lesz, részben a Westel eredménynövekedése miatt, részben pedig azért, mert a Westel adókedvezménye addigra úgyis megszűnt volna.
A Matáv eladósodottsága az alacsonyabb vételár miatt a vártnál kevésbé nő, ami azért sem mellékes, mert információink szerint a távközlési cég idén már nem tudja csökkenteni a MakTel-részvények 51 százalékát birtokló stonebridge-beli 86,5 százalékos részesedését. Az idén a vártnál sokkal jobban teljesítő macedón távközlési cég többségi pakettjét tartalmazó Stonebridge-részesedést 51 százalékra szerette volna csökkenteni a Matáv. A 35,5 százalékos csomag egy részére a konzorcium másik két tagjának vételi opciója van, a fennmaradó paketten azonban a távközlési cég megfelelő ajánlat esetén már idén túladott volna, a vevőjelölt azonban eddig még nem érkezett meg a szkopjei főhadiszállásra.
A társaság megítélése szempontjából azonban a Westel - mostani ismeretek szerint - vártnál jobb feltételekkel történt megszerzése sokkal nagyobb jelentőséggel bír, ami meg is látszott a részvények áralakulásán.
Molnár Gergely
