Még el sem múlt a fogyasztói bizalom nem várt csökkenését követő csalódás, mikor tegnap az Enron-sztori újabb fejezete borzolta fel a tengerentúli befektetők idegeit. Néhány óra alatt - a keddi záráshoz képest - kevesebb mint harmadára, 1,2 dollárra olvadt az Enron energiaforgalmazó társaság részvényeinek árfolyama, holott az év elején még 80 dollár körül állt a papír. A szerdai szabadesés hátterében azok a találgatások álltak, melyek szerint a Dynegy a korábbiaknál jóval kedvezőtlenebb feltételek mellett, az eredeti ajánlatban szereplő ár feléért vásárolná fel a céget, ráadásul a Standard & Poor's - az ügylet sikerében kételkedve - bóvlikategóriába vágta vissza az Enron adósságának minősítését, s további leminősítést helyezett kilátásba. Később még a halvány remények is szertefoszlottak, a Dynegy ugyanis közölte: nem folytatja az akvizíciós tárgyalásokat.
A fejlemények a J. P. Morgan és a Citigroup részvényeinek kurzusát is lehúzták, hiszen mind többen aggódnak amiatt, hogy e társaságok búcsút mondhatnak az Enronnál lévő hiteleiknek. A pénzügyi szektor befektetőit az sem dobta fel, hogy a Credit Suisse First Boston (CSFB) megállapodott online brókercége, a CSFB direct eladásáról. A vevő a Bank of Montreal, a költségcsökkentési törekvések részét képező leválasztás 520 millió dollárt hozhat a CSFB konyhájára. A chipszektorban az Intel szolgáltatta a nap hírét: tajvani lapértesülés szerint a társaság attól tart, hogy nem fogja tudni kielégíteni a Pentium 4 mikroprocesszor iránti keresletet, amint a PC-ipar kikecmereg az 1985 óta első igazán nagy válságából.
Nyugat-Európában az olajpapírok, a technológiai, illetve a távközlési részvények vezették az áresést. A Deutsche Telekom az idei év egészére prognosztizált veszteséggel riogatta a befektetőket, miközben a SAB söripari csoport Londonban jegyzett részvényei szárnyaltak az Interbrew általi esetleges felvásárlás hírét követően. A dollár folytatta gyengülését, az euró kurzusa 88,77 centen tetőzött, a japán fizetőeszköz pedig 123,08 jen/dollárig erősödött.
Á. V.
