Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A gyorsjelentés híven tükrözi a csökkenő világpiaci kőolajáraknak a Molra gyakorolt ellentétes hatását. A társaság két nem szabályozott üzletága, a kutatási- termelési, illetve a feldolgozás és kereskedelem a várt szinten teljesített. Ez a szint azonban messze elmaradt a tavalyi rekordévitől, amikor a magas kőolajárakkal még magasabb termékárak párosultak. Az idén ez az árrés igen jelentősen szűkült, drasztikusan csökkentve a finomítói tevékenység profitját. Ehhez járult - a kőolajáresés közvetlen hatásaként - a kitermelt kőolajon és földgázon elért jóval alacsonyabb nyereség, illetve a társaság készleteinek leértékelődése. Ennek köszönhető, hogy a kutatási-termelési üzletág 19 százalékkal, a feldolgozási és kereskedelmi üzletág pedig 33 alacsonyabb üzleti eredményt ért el, mint tavaly.
A feldolgozás és kereskedelem eredményességének romlásában a készletek említett átértékelődése játszotta a legnagyobb szerepet; ez 7 milliárd forinttal csökkentette az üzleti eredményt. A múlt év azonos időszakában ugyanez a hatás 18 milliárd forintos pluszt eredményezett. Ezt kiszűrve az üzletág valójában 5 százalékkal növelte üzemi eredményét, ami a csökkenő finomítói árrés mellett nem mondható rossznak. A társaság részesedése a hazai üzemanyagpiacon csökkent, a teljes üzemanyag-értékesítés mindössze 1,3 százalékkal nőtt a piac 4,5 százalékos bővülése ellenére. A korábbi időszakban a Mol által keresleti okokból alacsonyan tartott üzemanyagárakkal (a Gazdasági Versenyhivatal akkor folytatta a magas monopolárakra vonatkozó vizsgálatát az olajcég ellen!) gyakorlatilag kiszorította az olajimportot Magyarországról. A piaci részesedés csökkenése tehát csupán a helyzet normalizálódását jelenti. A benzinkutaknál zajló átalakulások legnagyobb eredménye a shop-termékértékesítés 66 százalékos növekedése. Sor került 11 alacsony forgalmú benzinkút bezárására és 4 új kút nyitására. Ezzel a Molnak jelenleg 442 működő kútja van, ebből 337 Magyarországon.
A két említett üzletág csökkenő eredménye ellenére a leginkább meghatározó tényező a társaság életében még mindig a gázüzletág.
A 111 milliárd forintos veszteség már nagyon közel jár a menedzsment által annak idején az egész évre becsült legalább 120 milliárdhoz, annak ellenére, hogy a harmadik negyedévben határozott javulás mutatkozott ezen a területen is, ami szezonális okokra (az évnek ebben a szakaszában még a magasabb árat fizető nagyfogyasztók a meghatározók) és a kőolaj áresését lassan követő importgázár csökkenésére vezethető vissza. A negyedik negyedévben ez a tendencia folytatódni fog, az előbbi viszont - a télen megemelkedő lakossági fogyasztás miatt - az ellenkezőjébe fordul. A Mol által importált gáz ára a harmadik negyedévben 37,8 forint volt köbméterenként, miközben az átlagos értékesítési ár elérte a 32,4 forintot. Az 5,4 forintos különbség (a Mol veszteségének forrása) a negyedik negyedévben várhatóan közel megkétszereződik, ugyanakkor a már betárazott és leértékelt készletek miatt a veszteség jóval kisebb lesz a harmadik negyedévi 32,6 milliárd forintnál.
A Molnak továbbra is sokat hoz a Slovnaft, amely 6,8 milliárd forinttal járult hozzá az eredményhez; a TVK-befektetés ezzel szemben csupán 1,6 milliárddal. A pénzügyi műveletek terén a társaság sokkal jobban áll, mint egy évvel ezelőtt, az akkori 25 milliárdos veszteség 8,5 milliárd forintra csökkent, döntően a forint erősödéséből eredő árfolyamnyereség következtében. A Mol szeptemberre gyakorlatilag befejezte külföldi kutatási portfóliójának értékesítését, csupán a jemeni (70 százalékos tulajdonrész) és a pakisztáni (10 százalékos tulajdonrész) projekt maradt meg. A hazai kutatások ugyanakkor 6 új kút megnyitásával kecsegtetnek. A finomítás területén a maradékfeldolgozó novemberi beindulása hozhat sokat, Mosonyi György vezérigazgató szerint akár 10 milliárd forinttal is növelheti a 2002. évi profitot.
A gyorsjelentés tehát nem hozott különösebb meglepetést, ennek megfelelően az sem várható, hogy a tőzsdei árfolyamra elsöprő hatást gyakoroljon. A befektetők vételi vagy eladási döntéseit szinte bizonyosan jobban befolyásolják a gázüzletág esetleges eladásáról vagy akár a PKN-üzletről szóló hírek. Ugyanakkor a csökkenő gázüzletági veszteség - 32,6 milliárd forint, szemben a második negyedév 43 milliárdjával - az egyelőre rendületlenül csökkenő olajárak mellett felvillantja annak lehetőségét, hogy a gázüzletág a nem is olyan távoli jövőben akár nyereségesen is működhetne (már amennyiben legalább a beígért áremelések megvalósulnak). Ennek fényében sokkal érthetőbb, miért olyan nagy az érdeklődés a gázüzletág megvétele iránt akár az eddig egyetlenként nyilvánosságra került ajánlattevő, a Ruhrgas, akár a magyar állam részéről.
Almás Andor
