Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
- A monopólium elvesztése hogyan alakítja át - mondjuk három-négy éves távlatban - azt a Matávot, amelyet ma ismerünk?
- A monopóliumot nem elveszítjük, hanem az a koncessziós szerződés alapján lejár. A piacnyitás kihívására régóta készülünk, ráadásul árbevételünk nagyobbik fele már amúgy is a versenynek - nemegyszer igen erőteljes megmérettetésnek - kitett területekről származik. Ha a részleteket tekintjük, akkor a Matáv árbevételének ma még a nagyobbik részét a hagyományos vezetékes távközlés adja, de ez az arány gyorsan változik. A vezetékes távközlés korábbi előkelő pozícióját két irányból is veszély fenyegeti: egyrészt a liberalizációval a Matáv piaci részesedést veszthet, másrészt a verseny miatt az árak tovább csökkenhetnek, így az e területeken elért árbevétel is mérséklődik. A vezetékes távközlés visszaszorulását jelzi, hogy az előfizetőink száma már valószínűleg soha nem fogja a korábban jogosan remélt 3 milliós csúcsértéket elérni. A Matáv körzeteiben ma mintegy 40 százalékos a penetráció, holott néhány évvel ezelőtt még úgy véltük, elérjük az 50 százalékot is. Az előbbi tendencia okán a vezetékes szolgáltatási terület, bár továbbra is a Matáv fontos tevékenysége marad, de a csoporton belüli aránya a jövőben a versenytől függetlenül is csökkenni fog.
- Mit jelent a piacnyitás az ügyfelek szempontjából?
- Az új távközlési törvény elsősorban a hagyományos telefónia területén hoz újdonságot. A távolsági és a nemzetközi szolgáltatót ezután az ügyfél választhatja meg.
Vagy egy szolgáltatóval köt szerződést, vagy valamilyen előhívó szám segítségével az adott hívás előtt közvetlenül választ, ez utóbbi változat persze valamivel többe kerül majd.
Csakhogy a választás lehetősége sem jelent már abszolút újdonságot a piacon, hiszen az IP-alapú nemzetközi hívásokat az elmúlt két évben már sokan megszokták. Éppen ezért nem számítunk nagy lemorzsolódásra, hiszen a legárérzékenyebb telefonálók már eddig is megtalálták az újabb lehetőségeket.
A liberalizáció megvalósításában a következő nagy lépés a helyi hurok szétválasztása. A törvény előírja, hogy a közvetlenül az előfizetőhöz vezető szakaszt a hálózatot üzemeltető szolgáltatónak nagykereskedelmi áron kell bérbe adnia, mégpedig annak, akivel az ügyfél szerződött. Ez már lényeges változás lesz, de erre - technikai okból - csak néhány hónappal a december 23-i kezdés után lehet számítani, és ez leginkább a nagy ügyfelek esetében jelent valós üzleti lehetőséget az alternatív szolgáltatóknak. Az ügyfeleket is érintő, de inkább a szolgáltatóknak hasznos változás, hogy a törvény lehetővé teszi a krónikusan nem fizető ügyfelekről egy országos „feketelista” összeállítását.
- A piacnyitás viszonossági alapon a Matáv számára is lehetővé teszi a helyi szolgáltatók „felségterületére” való azonnali behatolást?
- A törvény bizonyos védelmet biztosít a „kisebbeknek”, az ő koncessziójuk 8-10 hónappal később jár le és velük a helyi hurok igénybevételéről egyedileg, piaci áron kell megállapodnunk. A Matávtól viszont a többiek kérhetik a végszakaszok átengedését, szabályozott áron. (Azért csak bérlésről van szó, mert másként az egységes hálózati karbantartás megoldhatatlan lenne.) Természetesen mihelyt lehet, mi is megjelenünk szolgáltatásainkkal minden területen, de reálisan nézve a liberalizálódó piacon meglévő 80 százalékos részesedésünkből többet tudunk veszteni, mint amennyit a többiek 20 százalékából visszanyerhetünk.
- A vezetékes távközlés visszaszorulását a többi terület idén láthatóan kompenzálja, de előbb-utóbb a mobiltelefóniában is bekövetkezik a telítődés.
- Az első félévben az adatátviteli és bérelt vonali szolgáltatások, valamint a mobiltávközlés bevételei 29,5 százalékkal nőttek, miközben a hazai és nemzetközi vezetékes árbevétel stagnált. Az adatátvitel terén a magyar vállalkozások igényei nagyjából a három-négy évvel ezelőtti nyugat-európai szintnek felelnek meg (nem technikában, hanem volumenben), így itt bőven van fejlődési lehetőség. Az év végéig 100 százalékban Matáv-tulajdonba kerülő két Westel cég előfizetőinek száma eléri a 2,3 milliót. Bár az egy előfizetőre eső bevételek már csökkennek, hiszen most már a kevésbé fizetőképes réteget célozzuk meg, a statisztikai előrejelzéseink alapján a következő 18 hónapban még dinamikus lesz e piaci növekedés, és mielőtt lefékeződnék a fejlődés, a penetráció elérheti a 60-65 százalékot.
- Mekkora lesz majd a Westel piaci részesedése?
- Ez sok mindentől, nem utolsósorban a versenytársak stratégiájától függ. Most a piac 51-52 százaléka a Westelé, körülbelül 40 százalék a Pannon és 8-9 százalék a Vodafone részesedése. Az arányok növelésének költségessége bármely fél számára a jövedelmezőség csökkentését vetíti előre.
- Elképzelhető egy, a mostaninál agresszívebb árverseny?
- Előttünk áll az osztrák példa, ahol annyira élessé vált az árharc, hogy pillanatnyilag egyik mobilszolgáltató sem termel nyereséget.
- A befektetők számára a Matáv „báját” a nagy nemzetközi távközlési óriásokénál jóval gyorsabb eredménynövekedés adta, ez azonban az utóbbi másfél évben megtört. Segíthet ezen a külföldi terjeszkedés?
- Ha földrajzi terjeszkedésről beszélünk, az nem csak a határokon túlt jelenti, bár egy helyi szolgáltató egészben történő megvásárlását - mint azt a Jásztel-ügy mutatja - aligha engedélyezné számunkra a versenyhivatal. Ugyanakkor, egy év múlva már elvileg az ország bármelyik vezetékestelefon-használóját elérhetjük kínálatunkkal. Mivel azonban a magyar piac összességében is csak szerény növekedésre képes, messzebbre kell tekintenünk. Az első lépés a MakTel megvásárlása volt. A cég a maga 50 százalék feletti EBITDA-rátájával (a Matávnál e mutató 40 százalék körül jár) várakozáson felüli befektetésnek bizonyult. Macedóniában is végigjárjuk azokat a lépéseket, mint Magyarországon a kilencvenes évek második felében. Idén a macedón mobil-előfizetők száma megduplázódik és eléri a 200 ezret, és jól fejlődik a vezetékes távközlés is. A MakTel üzleti tervezhetőségét segíti, hogy úgy tűnik, a politikai helyzet konszolidálódik. Természetesen figyelünk más célországokat is - privatizáció előtt áll a bolgár, a szlovén és a szerb távközlés is -, de igyekszünk elkerülni az óriások által elkövetett hibákat: csak magáért a terjeszkedésért nem fogunk vásárolni.
- Ha nem találnak megfelelő új célpontokat és sikerül ledolgozni a Westel kifizetése miatt az év végére eléggé megnövekvő - 500 milliárdos - adósságállományt, eljöhet egyszer az az idő, amikor talán osztalékért is érdemes lesz Matáv-részvényt venni?
- Az eladósodottságunk az év végéig kifizetendő 885 millió dolláros vételár figyelembevételével is - nemzetközi összehasonlításban - alacsony marad. Igaz, hogy nyereség szempontjából - a kamatok és a nagymértékű goodwill-amortizáció miatt - a Westel megvétele csak 2004-től lesz papírforma szerint pozitív, de a cash flow-t óriási mértékben javítja, így az eladósodottság szinte rohamosan fog csökkenni. Egy-két év múlva a tulajdonosok akár a mostani, fejlesztésre orientált osztalékpolitika esetleges módosításáról is dönthetnek. Elképzelhető más út, például saját részvények vétele és bevonása is.
Kecskeméti Judit-Korányi G. Tamás
