Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A tőzsdei társaságok egy részének negyedéves nyeresége a forint sávszélesítése óta jószerével jobban függ a devizahiteleken elkönyvelt nyereségektől vagy veszteségektől, mint a tényleges gazdasági teljesítményüktől. Míg az utóbbit az elemzők kisebb-nagyobb hibahatárral kalkulálhatják, előbbit sokkal nehezebb előrejelezni. Persze, ha már elmúlt a negyedév utolsó napja, a tényleges árfolyam ismeretében könnyebb dolguk van, ha „menet közben” nem változik jelentősen az adott társaság hitelállománya, illetve -összetétele.
A magyar tőzsdei társaságok együttesen valamivel több mint 2 milliárd euróra becsülhető nettó adósi pozíciójának túlnyomó részét öt nagyobb adós adja. (Nettó devizabetétesi pozícióban gyakorlatilag csak a Richter és a Graphisoft van, de alig néhány tízmilliós értékben.) Az első negyedévet a forint gyengülése, a másodikat látványos erősödése jellemezte, így az első félév együttesen az euróhoz képest 8,5 százalékos erősödést, de a dollárhoz képest 1 százalékos gyengülést eredményezett. A harmadik negyedévben - főként a szeptember 11-i dráma utáni hetekben - gyengült a dollár (még a forinthoz képest is, több mint 2 százalékkal), viszont az euró csaknem 6 százalékot erősödött. Így az euróban eladósodott cégek pozíciója jelentősen romlott, márpedig a magyar vállalatok az utóbbi egy évben sorra konvertálták a dollárhiteleiket euróra.
Az öt legnagyobb adós együttes árfolyamvesztesége mintegy 6 milliárd forintra tehető, amely a nettó eredményt mintegy 5,5 milliárd forinttal lefelé térítheti el. Ez az A kategóriás cégek összesített háromhavi eredményének az egynyolcadára is rúghat.
A legnagyobb devizaadóssággal a Mol rendelkezik, az olajtársaság 320-350 milliárd forintra becsülhető teljes adósságának mintegy kétharmada devizában, főként dollárban áll fenn. A féléves adatok alapján a mintegy 100 millió eurón a Mol 1,4 milliárd forintot veszít, a csaknem 700 millió dolláron viszont 4,2 milliárd forintot nyer, így ez az egyedüli adós cég, amely az első félévben elért 8,3 milliárd forintos árfolyamnyereségét növelni tudja. Persze kérdés, hogy a 11 milliárd forintra hízó árfolyamnyereség mennyiben tudja ellensúlyozni a gázárakon elért, csaknem havi tízmilliárdos veszteséget.
A Matáv félévkor 265 milliárd forintnyi adóssággal rendelkezett, amelyből 20 milliárdnyi a MakTelnél dollárban, további mintegy 160 milliárd forintnyi az anyavállalatnál és a Westelnél euróban állt fenn. Előbbin mintegy 400 millió forintot nyerhet, utóbbin 8,5 milliárdnyit veszíthet a Matáv. A számokat befolyásolja, hogy a mintegy 250 millió eurónyi hitellel rendelkező Westel 49 százalékát csak jövőre konszolidálja a Matáv, így addig az itt képződő árfolyamveszteség nem terheli. További eltérést okozhat, ha a negyedévben csökkent a devizahitelek állománya. Így a telekomtársaság első félévben elért mintegy 11-12 milliárdos árfolyamnyeresége nagyjából a felére mérséklődhet a harmadik negyedév végére. A félévkor 36 milliárd forintos devizaadóssággal rendelkező BorsodChem - az MCHZ 700 millió cseh koronás hitelétől eltekintve -szinte teljesen euróban vette fel hiteleit, így számára nem sok jót hozott a harmadik negyedév. A másfél milliárdos félévi árfolyamnyereség akár teljesen el is olvadhat.
Az 57,5 millió márka (29,3 millió euró), 11,5 millió euró és 6,6 millió dollár erejéig eladósodott Danubius-csoportot elvileg ugyancsak mintegy félmilliárd forintos mértékben negatívan érintették az árfolyamváltozások, de a Danubius IAS szerint készült mérlegében félévkor sem szerepeltette a hiteleken elért - becslések szerint csaknem egymilliárdos - árfolyamnyereséget, így e tétel most sem jelenik meg. (Igaz, a saját részvényeken elszenvedett, mára ugyancsak félmilliárdosra hízott veszteség sem szerepel a mérlegben.)
A harmadik negyedévben a Zalakerámia járt a legrosszabbul, ugyanis a tavaly euróra konvertált tekintélyes (34 millió eurós) hitelállományon mintegy 480 milliós veszteség képződött (az első félév 782 milliós árfolyamnyeresége után). Ugyanakkor a sikeres hedge-üzleteknek is itt a legnagyobb a valószínűsége, hiszen az Arago-birodalomhoz tartozó cég már az első félévben is 172 milliós tranzakciós nyereséget ért el, és egyes piaci pletykák szerint a nyár közepi erős forint időszakát euróvételekre használta föl, amelyeket időközben már le is zárt. A hedge-pozíciók más cégek háromnegyed éves számait (elsősorban a Richterét és az Egisét) is befolyásolhatják, de ha azok tisztán az árbevételt fedezik, inkább kiegyenlítő szerepük van. (Ettől függetlenül persze érhetik meglepetések az elemzőket.) Elképzelhető, hogy a Mol is kötött fedezeti ügyleteket dollárhiteleire, ezek nagy valószínűséggel némileg csökkenthették az elért árfolyamnyereségét. Összességében az erősebb forint még mindig inkább használ, mint árt a legnagyobb tőzsdei cégeknek, bár erről a Rábának, a Picknek, a NABI-nak és a két szállodacégnek alighanem más a véleménye.
Korányi G. Tamás
