A részvények 96,3 százalékával szavazó Arago Rt.-n kívül alig hét kisrészvényes (mintegy 80 részvénnyel) jelent meg az Eravis tegnapi rendkívüli közgyűlésén, amelyen a kivezetés volt a legfontosabb napirendi pont. Ebben hamar döntés született, a társaság menedzsmentje a szokásos módon, az évente több millió forintra taksált költségekkel indokolta a lépést. (Az eredetileg kárpótoltaknak privatizált Eravist 1996 januárjában vezették be a tőzsdére.)
Az Aragónak az elmúlt hat hónap súlyozott átlagárfolyamán kell ismét vételi ajánlatot tenni a mintegy 11 ezer - többségében évi minimum 10 százalékos osztalékra jogosító osztalékelsőbbségi - részvényt birtokló kistulajdonosának. Ez a törzsrészvények esetében 4100, az elsőbbségieknél 8200 forint lesz, 100 illetve 200 forintnál több, mint az augusztus 23-áig élő ajánlatnál. Akkor az ajánlat kezdetén még közkézen lévő 60 ezer részvényből 37 ezret vett meg az Arago (NAPI Gazdaság, 2001. augusztus 28., 12 oldal), további 12 ezer darabot pedig azóta vásárolt meg a tőzsdén keresztül.
A közgyűlés döntött az alapszabály módosításáról is, az Eravis ezentúl nem szállodavállalat, hanem nevében is ingatlanforgalmazóvá válik. A közgyűlés érdekes színfoltja volt, amikor egy Eravis és Arago Rt. közötti ügyletet kellett jóváhagynia a részvényeseknek. E kérdésben az Arago természetesen nem szavazhatott, így meglehetősen szoros, 42:38 szavazatos eredmény alakult ki. (A két cég HunguestHotels-kötvényekre kötött adásvételi szerződést egymással.) Egyelőre nem tudni, hogy az Arago igazgatósága fontolgatja-e a tőzsdei kivezetést, az anyavállalat tehát az év végét még alighanem a parketten várja meg.
K. G. T.
