A cseh, orosz és ukrán érdekeltségekkel is rendelkező Deutsche Telekom részben saját neve alatt, részben a Matáv közbeiktatásával lépésről lépésre terjeszkedik délkeleti irányban, így egy-két éven belül gyakorlatilag regionális telekombirodalom épülhet ki Európa sarkában.
A DT három részletben összesen mintegy 3,3 milliárd dollárt költött a Matáv 59,5 százalékának megvételére 1993-1999 között. A Matáv 2001 januárjában a macedón MakTel 51 százalékát ellenőrző konzorciumban szerzett 86,5 százalékos részesedést 343 millió euróért, jelentős részben a DT-től kapott tulajdonosi hitel segítségével. A német telekomóriás 1999-ben megszerezte a Hrvatski Telekom (HT) 35 százalékát, amelyhez egy tegnapi bejelentés szerint újabb 16 százalékot vásárolt. A pakettért 500 millió eurót fizetett a DT, így összesen valamivel több mint 1 milliárd euróért szerzett többséget az 5 milliós országban 2 millió vezetékes és 100 ezer mobiltelefon-előfizetőt 11 ezer alkalmazottal kiszolgáló, viszonylag magas szinten digitalizált hálózattal bíró telekomcég felett.
A terjeszkedési irányba a hírek szerint Bulgária, Szerbia és Montenegró is beletartozik. A két utóbbi ország távközlési társasága még jócskán privatizáció előtt áll, ráadásul mindkét hálózat legalább 10 éves elmaradásban van a Matávhoz vagy a HT-hoz képest. A Bultelekom (angol rövidítéssel BTC) viszont eladó, a bolgár kormány mellett a Deutsche Bank látja el a privatizációs tanácsadói feladatokat. A csaknem 3 millió vonalas előfizetővel rendelkező BTC eladásából 2 milliárd eurót meghaladó bevételre számít a bolgár kormány, megfigyelők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a fejlesztési ráfordítások, illetve a vezetékes hálózatok világméretű relatív leértékelődése miatt ez lehet, hogy túlzott igény.
A BTC-re már tavaly „szemet vetett” a Matáv, Straub Elek elnök-vezérigazgató is említette lapunknak adott interjújában (NAPI Gazdaság, 2001. október 9., 1-4. oldal) a bolgár célpontot. A BTC ugyanakkor a MakTel és a Westel-opció lehívása miatt már amúgy is meglehetősen eladósodott Matáv számára egyedül kétségtelenül túlságosan nagy falat lenne, így a privatizációs tenderen való indulás csak „anyai segítséggel”, a DT-vel konzorciumban lenne elképzelhető. (A DT számára a Matáv bevonásának részben pénzügyi, adózási okból lenne értelme, de a magyar számlázási rendszer, illetve a macedón akvizíció tapasztalatai is szerepet játszhatnak egy ilyen döntésben.) A BTC-re ugyanakkor jóval nagyobb lehet az érdeklődés, mint a MakTelre, így a DT-Matáv konzorcium távolról sem biztos befutó. Ugyanakkor 2002-2003-ban alighanem eladósorba kerül a BTC-hez nagyságrendileg hasonló, ám valószínűleg jóval olcsóbb szerb telekomcég is.
K. G. T.
Korányi Tamás G.