Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Ruhrgas nyilvános fellépése - bár a tájékozott befektetők számára meglepetést vélhetően nem okozott - mindenképpen pozitívan befolyásolhatta a gázüzletág mielőbbi eladásának kilátásait. Európa egyik legnagyobb gázértékesítő társaságának pályázaton való megjelenése a befektetők számára felért egy üzenettel. Az idei év végéig összesen várhatóan 240 milliárd forintos veszteséget felhalmozó gázüzletág értéken aluli eladásától ugyanis sokan tartottak, mivel nyilvánosan mindaddig csak a magyar államot képviselő Magyar Fejlesztési Bankról derült ki, hogy érdeklődik a gázüzlet megvétele iránt.
Márpedig egy olyan pályázaton, ahol csupán egyetlen komoly érdeklődő van, nagy a kockázata annak, hogy a Molnak nem sikerül jó árat elérni.
Az RGE viszont a nagy nemzetközi részvényalapok szemében is komoly vevőnek számít, feltételezhető, hogy kellően hosszú távú érdekeket vesz figyelembe ahhoz, hogy a későbbi megtérülés reményében jelentős összegeket is tudjon áldozni egy stratégiai befektetésre. A mind ez ideig politikai okokból alacsonyan tartott hazai gázáron pedig vélhetően jó ideig még fog is veszíteni, feltéve, ha megkapja a 49 százalékot. Egyelőre nem tudni, hogy a maradék 51 százalék kihez kerülne, jelenleg a legvalószínűbb feltételezés, hogy arra pedig az MFB lenne a vevő.
Más kérdés, hogy ez a megoldás kicsit furcsa fényben tüntetné fel a Mol által zárt körben meghirdetett és a titkossági nyilatkozatok miatt részleteiben nem ismert tendert. Erről ugyanis eddig azt lehetett tudni, hogy az üzletág - amelyet formailag jelenleg három külön száz százalékban Mol-tulajdonú korlátolt felelősségű társaságba szerveznek ki - 49 százalékára szól. Márpedig ebben az esetben az MFB is csupán versenyző ajánlattevő lehetne a 49 százalékra, jelenleg mégis úgy tűnik, inkább a többségi tulajdonos szerepét osztják rá. Ebben az esetben a Mol teljes egészében megválna a gázüzletágától, ami rövid távon jelentős bevételhez juttathatná. A bevétel nagyságáról egyes megfigyelők úgy tartják, hogy már a 49 százalék esetében is megközelítheti az egymilliárd márkát. Ugyanakkor teljesen bizonytalan, hogy amennyiben az irányító pozíció az MFB-hez kerülne, fizetne-e és ha igen, mennyit az 51 százalékért. A bizonytalanságot fokozza az is, hogy bár a Mol-menedzsment korábbi kijelentései szerint több nagy nemzetközi cég is jelezte érdeklődését a gázüzletág iránt - sokan a francia állami cégektől várnak versengő ajánlatokat a Gaz de France vagy akár az Electricité de France neve is felmerült -, eddig a Ruhrgason kívül ezt nyilvánosan egy társaság sem vállalta.
A gázüzletággal kapcsolatos fejleményekhez képest jelentőségében eltörpül, mégis kedvező hír lehet a Rafineria Gdanska privatizációjának az új lengyel kormányra hagyása. A júniusban a Mollal szemben előnybe került Rotch Enegyvel való megegyezés hiánya ugyanis arra utal, hogy egyre csökken a győzelmi esélye. Márpedig ha nem kapja meg, akkor vagy a Mollal tárgyalhatnak újra, vagy amit a lengyelországi források sokkal inkább valószínűsítenek, a korábban kizárt PKN Orlenhez kerülhet az ország második finomítója. Ez pedig az PKN pályázaton előnybe került Mol számára lenne kedvező, hiszen a pályázat megnyerése esetén már az egyesülés útján lenne a PKN-nel. Mindazonáltal akárcsak a gázüzletág eladása, úgy a későbbi lengyelországi fejlemények tekintetében is hatalmas a bizonytalanság, hiszen mindkét közép-európai szemmel hatalmasnak számító ügylet is legjobb esetben csak körvonalazódik, és a most a versenyfutásban vesztesnek tűnő OMV is visszatérhet még.
Almás Andor
