Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A július 18-án életbe lépett értékpapírtörvény-módosítás a nyár közepe óta túlórázásra készteti a PSZÁF alkalmazottait. Előbb a Mol tett ajánlatot a TVK-ra (4184 forinton), majd a CE Oil BorsodChem-ajánlata következett (5300 forinton). Pillanatnyilag mindkét ajánlattevő - még inkább a részvényeiket felajánló befektetők - a GVH jóváhagyására vár. A Skáláért komoly küzdelem bontakozott ki, a Capital-érdekeltségű Callum 1200 forintját felülírta egy görög hátterű kft. 1300 forintos ajánlata, egyelőre nem tudni, ki lesz végül a befutó. Rendben lezajlott viszont az Arago Eravisra (4000, illetve az elsőbbségi részvények esetében 8000 forintért tett), illetve a Domestore Aragóra (460 forinton) tett ajánlata. A Wallis és a Grabo-menedzsment e célra létrehozott közös cége 1800 forintot szeretne kínálni a Graboplastért, az IBUSZ egyik korábbi érdekeltsége mint tulajdonos pedig 548 forinton kész kivezetés előtti ajánlatot tenni a legrégibb tőzsdei cégre.
A Pick kereskedését egyes hírek szerint ugyancsak ajánlattételi szándék miatt függesztették fel három napra, amely ma jár le. Megfigyelők szerint a legvalószínűbb, hogy a 41,3 százalékos tulajdoni hányaddal, de 45 százalékot meghaladó befolyással rendelkező Arago Befektetési Rt. tenne ajánlatot a Pickre ( persze más forgatókönyv is elképzelhető).
A hathavi forgalommal súlyozott tőzsdei átlagárfolyam 3340 forint, de ha az ajánlattevő vagy bármely, konszolidációs körébe tartozó érdekeltsége április elseje óta vett Picket, akkor lehet magasabb is. (Nyár elején még 3500-3800 forintos árak is előfordultak.)
Az Aragót egyébként piaci pletykák nemcsak a Pickkel, de a Zalakerámiával is hírbe hozták a múlt héten, ennek is tulajdonítható, hogy a csempegyártó árfolyama egy hét alatt több, mint 30 százalékkal emelkedett. Egy Zalakerámiára teendő ajánlat esetén az Aragónak vagy 3 millió részvény megvételére kellene felkészülnie, a hathavi átlagárnak megfelelő, legalább 1955 forintos áron. Ez persze éppen úgy kijön 6 milliárdból, mint az esetleges Pick-ajánlat (2 millió részvény mintegy 7 milliárdért), ám a két ajánlatra egyszerre vagy gyors egymásutánban aligha reális számítani. Ugyanakkor az Arago láthatóan komolyan elszánta magát a tőzsdéről való távozásra (e döntés 4 részvényt érinthet), így nem kizárt, hogy előbb-utóbb arra az érdekeltségére is ajánlatot tesz, amelyik most még szabadon marad. (Egy hónappal későbbi Zalakerámia-ajánlat esetén a minimális árfolyam 1840, két hónap múlva 1750 forint alá esik, feltéve, hogy az ár addig a mostani szinten marad.)
A magyar spekulánsok másik ajánlatgyanús részvénye a Danubius, esetében a fő tulajdonosnak egyes értelmezések szerint kötelessége lenne, mások szerint inkább csak ajánlatos színt vallania. E papír hathavi átlagára 3665 forint, ráadásul az egyik fő tulajdonoshoz kötődő cég, az Israel Tractors május-júniusban ilyen árszinten vásárolt, tehát novemberig nem is csökken az ajánlattételi árfolyam. Némileg hasonló a Fotex esete is, csak éppen ott a fő tulajdonos egyetlen darabban sem növelte az idén egyetlen érdekeltsége részesedését sem. A Fotex hathavi átlagárfolyama egyébként 183 forint, de nem sokan reménykednek abban, hogy a fő tulajdonos magas árat akarna adni a papírért.
Egyesek szerint a Pannonplast is efféle spekulációk hatására lódult meg a múlt héten ugyancsak 30 százalékkal, itt a hathavi átlagárfolyam ma 3201 forint. A Pannonplast annyiban tér el az előbbiektől, hogy esetében senkinek sincs tippje arról, ki is lenne a reménybeli vásárló. A cégben a Pictet and Cie rendelkezik 12,72 százaléknyi tulajdonhányaddal, az alapszabály szerint viszont 12 százaléknál többel egy részvényes nem szavazhat.
Valamennyi ajánlatra jellemző, hogy siker esetén az ajánlattevő igyekszik kivezetni a papírt a tőzsdéről, és ha 90 százalék fölé kerül, megpróbálkozik a kiszorítással. E ponton érdemes elmélkedni arról a láthatóan a törvényalkotók által sem végiggondolt esetről, hogy mi történik a kiszorítás során az állami aranyrészvénnyel. Mint ismeretes, a Pick egy szavazatelsőbbségi, nem forgalomképes részvényével a magyar állam rendelkezik, a privatizációs törvény előírásai alapján. E részvény tulajdonosának bizonyos - például márkavédelmi - kérdésekben vétójogot, valamint fb- és it-tagságot biztosít. (Hasonló aranyrészvény van a Mol, az OTP és mind a hat áramszolgáltató esetében is az állam kezében.) Nem eldöntött kérdés, hogy a kiszorítás e részvényre is vonatkozik-e, és ha igen, milyen árfolyamon. Egy biztos: ha a fenti kivezetési találgatások csak részben is bejönnek az idén, jövőre meglehetősen foghíjas lesz a Budapesti Értéktőzsde mezőnye, és a magyar részvénybefektetőknek más célpontok után kell nézniük.
Korányi G. Tamás
