Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az LB a fő kérdésben jövő hétre halasztotta a döntést, ugyanakkor kimondta, hogy az eljárásnak a gazdasági minisztert érintő részét megszünteti, a Fővárosi Bíróság tavaly november 20-án hozott ítéletének a miniszterre vonatkozó részét hatályon kívül helyezi.
A miniszterrel szemben ugyanis kárigény nem érvényesíthető, mivel személyében jogilag semmiképpen sem felelős a kárért.
A felek álláspontja nem változott az elsőfokú eljárás óta. A Mol arra hivatkozik, hogy a minisztérium rendelete jogszabályi köntösbe bújtatva valójában egy egyedi intézkedés. Ennek egyedüli érintettje a Mol Rt. - a gáz egyetlen magyarországi viszonteladója -, neki kell viselnie az állam intézkedésével okozott kárt. A károkozás ilyen módon - mivel nem a korábban meghatározott gázárképletnek megfelelően állapították meg az árat - már beleillik egy egyszerű államigazgatási jogkörben okozott kár kategóriájába, amiért az állam felelősséggel tartozik.
A minisztériumot képviselő ügyvéd védekezése is a korábbi eljárásból már ismert érvekre szorítkozott. Az érvelés alapja, hogy a miniszteri rendeletben kihirdetett ár jogszabály, és mint ilyen, nem okozható általa jogellenesen kár. Ennek megfelelően az állam nem is tartozik anyagi felelősséggel a gázárveszteségekért, azt az olajtársaságnak kell viselnie. A bíróság egy hét múlva jogerős döntést hozhat vagy lehetősége van visszautalni az ügyet az első fokon eljáró bírósághoz új eljárásra utasítva azt. Az eddig meghatározott 7 milliárdos összegnél jóval több pénzről dönthetnek, a mostani eljárás során ugyanis valójában csak az derül ki, hogy jár-e a Molnak kártérítés. Amennyiben igen, a valós kárigény ennek több mint negyvenszerese is lehet, hiszen a Mol tavalyi és idei várható vesztesége elérheti a 240 milliárd forintot is.
A. A. G.
