Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Miközben az értékpapírtörvény (épt.) módosítása már két hónapja életbe lépett, a tőzsdei társaságok a jelek szerint még nem ismerik annak rendelkezéseit. Jelentősen változott például a sajátrészvény-vásárlás szabályozása, hiszen ezen tranzakciókra is vonatkoznak a befolyásszerzési szabályok. A Titász tegnapi bejelentése, miszerint 3517 darab saját részvényt vett tőzsdén kívüli forgalomban, felveti a nyilvános vételi ajánlat kötelezettségét. A Titász esete kísértetiesen hasonló a Pickéhez, amely nemrég szintén saját részvényt vásárolt. A szegedi társaságnál a felügyelet meglehetősen elnézőnek bizonyult a fő tulajdonos Aragóval szemben. Tekintettel a nem régi jogszabályi változásokra és a jogsértés súlyára, választás elé állította: vagy tegyen nyilvános ajánlatot a Pick-részvényekre, vagy intézkedjen a befolyása csökkentéséről, mivel az a vételek miatt növekedett a társaságban. A Pick válaszlépése nem váratott sokáig: a határozat után azonnal intézkedett az ominózus 70 ezres sajátrészvény-pakett értékesítéséről. A felügyelet ugyanakkor a Pick-ügyben állásfoglalást is adott: a sajátrészvény-vásárlással történő befolyásnövelésre ugyanúgy irányadóak az új értékpapírtörvény szigorú előírásai, mint az egyszerű vásárlásra.
Kérdés, hogy a felügyelet a Titász ügyében is ilyen „puha” lesz-e, avagy már úgy tekinti, hogy a türelmi idő lejárt. (Kritikusabb befektetői vélemények szerint a felügyelet a Pick-ügyben jelzést adott arra, hogy nem kell komolyan venni az új épt. rendelkezéseit...) Lapunk kérdésére Gulácsy Ferenc, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője elmondta, hogy az ügyet a felügyelet vizsgálja és napokon belül határozatot hozhat nyilvánosságra ezzel kapcsolatban.
Lapunk információi szerint a Pickhez hasonlóan a Titásznál is arról van szó, hogy a kibocsátó nem ismerte a jogszabályt, s így döntött saját részvények vásárlásáról. Másfél évvel ezelőtt egyébként az E.ON-jogelőd Bayernwerk Hungária a gt. konszernszabályai alapján (a 75 százalékos tulajdoni hányad elérésekor) tett vételi - de nem az épt. szerinti nyilvános - ajánlatot, 7700 forinton, amelynek során a jegyzett tőke 1,3 százalékát sikerült megvennie.
Kérdés, hogy mennyire kemény határozat lát napvilágot a felügyelettől és ha a PSZÁF - a Pickhez hasonlóan - felkínálja a választás lehetőségét, akkor miként dönt az E.ON, tesz-e nyilvános ajánlatot a még piacon lévő részvényekre, avagy inkább kihátrál a vételből. Lapunk számítása szerint a Titász-részvények elmúlt 180 napi súlyozott tőzsdei átlagára 9033 forint, ám a fő tulajdonos E.ON ezen időszakon belül (NAPI Gazdaság, 2001. május 3., 11. oldal) a tőzsdén keresztül 9100-9300 forint közötti átlagáron vett részvényeket. (Az akkori eladók javarészt pont azok az intézményi befektetők voltak, amelyek kitartottak a másfél évvel korábbi ajánlat után is.) Az új épt. rendelkezéseinek megfelelően a minimálár tehát az E.ON-vétel ára, nem pedig a 180 napos tőzsdei átlagár.
Lapunk számítása szerint ha az E.ON nyilvános vételi ajánlatot tesz a fennmaradó 7,6 százaléknyi részvénypakettre, az mintegy 2,38 milliárd forintjába kerülhet. Cserébe megszabadulhat a maradék közkézhányadtól is, a papírjaikat el nem adó részvényeseket pedig - lévén 90 százalék feletti tulajdoni hányada a cégben - kiszoríthatja a társaságból. A tőzsdéről való kivonulás viszont komplikáltabb lenne, hiszen ahhoz az aranyrészvényes állam hozzájárulása is kell.
Tallósy István
