Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Némileg meg nem érdemelten okozott csalódást a Mol Rt. az elemzőknek 4,7 milliárd forintos veszteségről szóló gyorsjelentésével. A társaság a nem szabályozott üzletágakban ugyanis nem tudta hozni a tavalyi év hasonló időszakának számait, a gázüzletág viszont a tavaly novemberi részleges gázáremelés ellenére ebben az időszakban több mint 78 milliárd forintos veszteséget hozott. A forint erősödésének köszönhető 8,3 milliárd árfolyamnyereség, a Slovnaft és a TVK 7,3 milliárd forintos hozzájárulása az eredményhez nem volt elég ahhoz, hogy ellensúlyozza a gázon elszenvedett hatalmas veszteségeket.
A nem szabályozott üzletágak, a kutatás-termelés, illetve a feldolgozás-kereskedelem csökkenő eredménye nem lehetett meglepetés. A világ olajcégei tavaly mindenhol rekorderedményekről számoltak be az olajtermékek és a kőolaj árának rendkívüli áremelkedése következtében. A Mol számára ez a tavalyi első félévben 15 milliárd forintos pozitív készlethatást okozott, ez most csupán 2 milliárd forint volt. A kutatás-termelési üzletágnál pedig az előző időszak tunéziai és egyiptomi kutatási projektjeinek eladásából származó 4,7 milliárd forint hiányzott, emiatt mutat idénre kevesebbet az összehasonlítás.
A gázüzletág miatt viszont minden oka megvan a befektetőknek a csalódottságra, ha ennek különösebb meglepetést már nem is kellett volna okoznia. A 43 milliárd forintot meghaladó veszteség a második negyedévben annak ellenére jött össze, hogy az átlagos nagykereskedelmi értékesítési ár 37 százalékkal volt magasabb a tavalyi év hasonló időszakához képest. Ebből 12,7 milliárd forint a gáztárolókba kerülő készleteken elszámolt veszteség volt, ami valójában majd a következő időszakokban realizálódik, de számvitelileg ehhez a negyedévhez tartozik.
A végeredmény a teljes félévre így összesen 78,4 milliárdos veszteség lett, ami - a második félévben várhatóan javuló feltételek ellenére is - reálissá teszi a menedzsment 120 milliárd forintos veszteségbecslését.
A társaság tovább folytatta költségcsökkentési és hatékonyságjavítási programját, aminek következtében 5 százalékos csökkenés következett be a befolyásolható költségekben és 12 százalékos a létszámban. A Mol eladósodottsági mutatója is javult valamelyest az év eleji 46-ról 45 százalékra. Ezzel kapcsolatban nyilatkozott a társaság pénzügyi vezérigazgató-helyettese, Michel-Marc Delcommune, aki elmondta, hogy az ideális szintnek a 30 százalékot tekintik, de ha a körülmények úgy hozzák, az 55 százalékos eladósodottsági mutatót még elfogadhatónak tartják. Mindebből kiszámolható, hogy a Mol egy esetleges akvizícióra még mintegy 120-130 milliárd forint, azaz több mint 400 millió dolláros hitelfelvételt is elképzelhetőnek tart. Ez a szint még mindig nem számít extrémnek: létezik olyan olajtársaság is, amelynek 70 százalékos az eladósodottsági mutatója.
A társaság kiterjedt tevékenysége következtében tehát most sem könnyű átlátni azokat a hatásokat, amelyek az eredményre hatottak. Kétségtelen tény, hogy - különösen dollárban számolva - a társaság a gázüzletágat leszámítva is romló eredményességről számolhatott be. Ugyanakkor a tavalyi év minden szempontból extrém kilengést jelentő rekorderedményeket hozó esztendő volt az olajipar számára, amelynek megismétlődésére sehol nem számítottak a szakemberek (gondoljunk csak a világ tőzsdéin az olajrészvények szárnyalására, amit semmilyen általános besszhangulat nem tudott igazán letörni). A Mol esetében a csökkenés forintban ráadásul nem különösen nagy, főleg egyszeri tételeknek köszönhető, és a korábbi évekhez képest még mindig igen jó eredményeket takar (dollárban a változások nagyobbak az árfolyamváltozások következtében).
A veszteséges működésből tehát csak a gázüzletág eladása jelentheti a kiutat, a befektetők azonban erről egyelőre, úgy tűnik, hiába várnak híreket. Az elnök az év végére ígér konkrét lépéseket ebben az ügyben, ám ez vélhetőleg csalódást jelent a befektetők számára - ők ugyanis a mostani féléves jelentéssel egy időben vártak beszámolót a fejleményekről. A konkrét tárgyalásokról szóló tudósítások pedig már egyértelműen kevésnek látszanak ahhoz, hogy keresletet támasszanak a részvény iránt.
Almás Andor
Az OMV üzemi nyeresége az első félévben 88 százalékkal, 364 millió euróra, árbevétele pedig 17 százalékkal, 3,915 milliárd euróra emelkedett. Az osztrák olaj- és gázipari csoport tegnapi közleménye a hatékonyság javulását elsősorban a nyersolajár világpiaci emelkedésére és a termelési költségek lefaragására vezeti vissza. A kiugróan jó eredményhez az OMV összes - kutatási és kitermelő, feldolgozó és értékesítő, gázipari, vegyipari és műanyagipari - üzletága hozzájárult. Richard Schenz vezérigazgató bejelentette, hogy a második félévre vonatkozóan a csoport további javuló teljesítményére számít, ám az erősödő piaci és árverseny miatt ennek mértéke várhatóan el fog maradni az első félévitől. Az OMV üzemi nyereségének fele, 182 millió euró az eredményességét 42 százalékkal növelő feltáró és kitermelő üzletág tevékenységéből származott; a finomító és értékesítő üzletág ugyanakkor közel négyszeresére, 116 millió euróra növelte üzemi profitját. Az OMV vezetése megerősítette, hogy az eredmények igazolják a közép-európai - elsősorban lengyelországi és magyarországi - terjeszkedés stratégiájának megalapozottságát.
G. S.
