Egyelőre sikeres a Pannonplast stratégiája, amely elsősorban az akvizíciókra és a folyamatos beruházásokra épít, az utóbbira egyébként a társaság újabb 2 milliárd forintot fordított az első félévben. A társaság az első féléves számok alapján kilábalni látszik az orosz válságot követő visszaesésből. Az első hat hónap alatt sikerült több mint 4 milliárd forinttal, közel 16 milliárd forintra növelni az árbevételt. Ez alapján pedig igen valószínű, hogy a hagyományosan erősebb második félévvel együtt nem jelent majd nehézséget teljesíteni a teljes évre szóló 33 milliárd forintos árbevétel-tervet.
A leányvállalatok közül a műanyagcsövek gyártásával foglalkozó Pannonpipe az erősödő árverseny ellenére több mint egymilliárd forinttal növelte árbevételét. A fogyasztói csomagolások üzletágának piacán lényeges változás nem történt az első negyedévhez képest, a korábban végrehajtott intézkedések hatására viszont talán a második félévben már látható jelei lesznek az értékesítés növekedésének. A fröccsöntött műszaki alkatrészek területén a tavalyi félévhez viszonyítva elsősorban az új kapacitások és a székesfehérvári akvizíció (NAPI Gazdaság, 2000. augusztus 18., 11. oldal) miatt volt jelentős a javulás, a második negyedévben azonban már érezhető volt a rendelésállomány csökkenése.
Az exportpiacok részaránya ugyanakkor a korábbi 50 százalékról jelentősen lecsökkent, aminek elsősorban az az oka, hogy idén a hazai vámszabad területekre történő szállítás már nem minősül exportnak. Az ezt is figyelembe vevő számítások szerint viszont már nem következett be lényeges változás az export-import szerkezetben.
A társaságnál jelentősen nőtt a bruttó fedezet, amely az idén már meghaladta a 4,5 milliárd forintot. Az árbevételen belül a fröcsöntött műanyag alkatrészek részaránya tovább nőtt.
Tovább lassult viszont az igazgatási és általános költségek növekedése, az előző időszakhoz képest már csak 14 százalékkal emelkedtek az ilyen irányú kiadások. Az egyéb bevételek és kiadások egyenlege viszont a korábbi közel 200 millió forintos nettó bevétellel szemben százmilliós veszteséget mutat, amit egyrészt egy tavaly egyszeri tételként szereplő ingatlanhasznosításból adódó bevételt, másrészt az idén jelentkező árfolyamváltozás - az exportnál adódó veszteség és az importanyagoknál jelentkező nyereség - okoztak. Ezek következtében a Pannonplast üzleti eredménye 1,3 milliárd forintra nőtt, ami 18 százalékos javulást jelent.
A forint felértékelődése jelentősen javította a cég pénzügyi eredményét, igaz, ez még így is 50 millió forintos veszteséget jelentett. Az igen tetemes hitelállománnyal - a folyamatos beruházások és akvizíciók miatt a kötelezettségek egy év alatt 80 százalékkal, 14,6 milliárd forintra nőttek - rendelkező Pannonplast ugyanis közel megháromszorozta pénzügyi bevételeit, aminek jó része a devizahitel-állomány átértékeléséből származik. A társaságban az idegen tőke aránya viszont már eléri a korábban még éppen elfogadhatónak ítélt 50 százalékot. Összességében az egyes társaságoknál megszűnő adókedvezmények miatt nőtt az adóhányad, de a kedvező folyamatokat ez alapvetően nem befolyásolta. A társaság így az első félévben 985 millió forint nettó eredményt ért el.
Ezen számok alapján teljesíthetőnek tűnik a korábban deklarált kétmilliárd forintos eredményterv, amellyel a cég ugyan még nem éri el az 1997-98-as nyereségszintet, de mindenképpen azt mutatja, hogy a menedzsment által kitűzött stratégia (folyamatos kapacitásbővítések, terjeszkedés) pozitív fordulatot hozott az elmúlt két év visszaeső tendenciája után.
Madarász János
