Az Egis Gyógyszergyár Rt. életében egyre fontosabbá váló és dinamikusan növekvő orosz piac jobb kiszolgálása érdekében - nem utolsósorban a magas védővámok és az utóbbi időben jelentősen erősödő forint miatt is - helyi gyártást szeretne beindítani Oroszországban - mondta lapunknak Orbán István, az Egis vezérigazgatója. A tervek szerint ez kezdetben bérmunkában történne, s a helyi igényeknek megfelelő termékeket állítanának elő. A helyszínről még nem született döntés, ám korántsem biztos, hogy az a külföldi beruházók által kedvelt Moszkva 40-50 kilométeres körzetében lesz. (A Richter is Moszkva környékén hozta létre a Farmográd néven működő zöldmezős beruházását.) Az oroszországi+ gyártás beindításának lehetőségét már egy éve vizsgálja az Egis, korábban egy orosz gyár megvásárlásáról, illetve egy új alapításáról szóltak a tervek (NAPI Gazdaság, 2000. március 23., 11. oldal). Az Egis a gyártás kitelepítésével a növekvő orosz gazdaság kínálta lehetőségeket kívánja még jobban kiaknázni. A bővülő orosz piacon a világ legtöbb originális és generikus gyártója jelen van, de saját gyártókapacitás kiépítésére csak kevesen vállalkoztak. Az Egis a Szovjetunió utódállamainak piacát jelenleg háromnegyed részt budapesti gyárából, negyedrészt pedig helyi konszignációs raktárakból szolgálja ki.
Az orosz piac fontosságát mutatja, hogy míg 1998-ban a teljes Egis-export 5,5 százalékát, 1999-ben pedig 9,9 százalékát adták az oroszországi eladások, addig tavaly ez az arány már 19 százalékra nőtt. A gyógyszergyár orosz értékesítése megduplázódott tavaly, értéke 19 millió dollárt tett ki. Bár elemzők némileg szkeptikusak az Egis orosz piaci terveivel kapcsolatosan, a menedzsment meggyőződése, hogy a tavaly 2 milliárd dollárosra taksált orosz gyógyszerpiac középtávon becsült 20 százalékos növekedésénél magasabb növekedési ütemet tudnak elérni az értékesítésben. Az ambiciózus tervek megvalósításában Orbán szerint a nagy potenciállal bíró, hamarosan az orosz piacra kerülő gyógyszerek is szerepet játszanak. Elmondása szerint a 2 milliárdos orosz gyógyszerpiac 35-40 százalékát teszi ki a hazai termelés, a többi az import. A helyi gyártású gyógyszerek olcsósága miatt doboz, illetve adagszám tekintetében viszont a teljes fogyasztás felét is elérheti a hazai termelés. Az orosz gyógyszerpiac mintegy egy százalékát adják az Egis-termékek, a Richter piaci részesedése 3 százalékot tesz ki. A két gyártó közül az Egis értékesítése növekszik dinamikusabban, 2001 első negyedévében 40 százalékkal emelkedett, míg a Richter 12 százalékkal növelte FÁK-piaci értékesítését.
Az Egis jövőbeni megítélésében, tekintettel a nehezebb hazai viszonyokra, kulcsszerepe van az exportárbevétel alakulásának. Ezen belül döntő lehet az orosz és FÁK-piaci értékesítés, ahol az Egisnek bizonyítania kell a befektetők felé, hogy a piaci átlag feletti növekedés ígérete valóban beváltható.
Tallósy István
