Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az OTP részletes vételi ajánlatának benyújtása után szlovák források alapján elterjedt, hogy az eladó kevesli a magyar bank által megajánlott, megfigyelők által 1,5-2 millió koronára taksált árat az IRB-ért (NAPI Gazdaság, 2001. június 14., 11. oldal). A hír valószínűleg a szlovák privatizációt kísérő politikai, taktikai harcok elemének tekinthető és nem tükrözte a szlovák kormány hivatalos véleményét. Legalábbis ezt támasztja alá az a tény, hogy az OTP-hez tegnap megérkezett a szlovák privatizációs miniszter levele, amelyben a tárgyalások kiindulásának elfogadta az OTP által ajánlott konstrukciót.
Az OTP tárgyalási pozícióira Wolf László vezérigazgató-helyettes egy néhány nappal ezelőtti, MTI-nek adott nyilatkozatából lehet következtetni. Ebben a bank - egyébként a részletes tárgyalásokkal is megbízott - vezetője kiemelte, hogy a vételár nem áll messze az elemzői becslésekben szereplő 1,5-2 milliárd koronától (valamivel kevesebb, mint 9-12 milliárd forint) és az ajánlat a bank részvényeinek több mint 90 százalékára szól. (A NAPI Gazdaság értesülései szerint 92,55 százalékra, a szlovák pénzügyminisztérium, a vagyonalap és az állami ellenőrzés alatt álló biztosító pakettjeire.)
Az OTP ajánlata garanciális elemeket is tartalmaz, vagyis - például a magyar BB-tranzakcióhoz hasonlóan - a szlovák államnak az 1999-es 5,7 milliárd koronás tőkeinjekció mellett az eszközállomány bizonyos elemeire további kötelezettségeket kell vállalnia a vevő felé. Ugyanakkor az IRB-konszolidáció és -privatizálás együttes megtérülése a szlovák állam szempontjából alighanem kedvezőbb lesz, mint Budapest Banké volt a magyar számára, a Postabank kilátásairól nem is beszélve. Az OTP ajánlata egy 2003 végéig megvalósítandó tőkeemelést is tartalmaz, valamint azt a kikötést, hogy a banknál keletkezett eredményt bizonyos ideig nem vonják ki Szlovákiából.
K. G. T.
