Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A korábbi gyakorlattól eltérően az OTP idén hamarabb - és egyszerre - tette közzé kétféle konszolidált mérlegét. (A legfontosabb IAS szerinti számok már a közgyűlésen is ismertek voltak.) A magyar és az IAS szerinti eredmény korábban rendre jelentősebb eltérést mutatott, most első ízben csaknem összeért a két szám. (Az eltérő tartalékolási szabályok miatt 1998-ban a magyar 4,2 milliárddal kevesebb volt.) Az anyabank IAS szerinti nem konszolidált eredménye kisebb volt tavaly, mint a magyar szabályok szerint számított, a leányvállalatoknál fordítva volt, elsősorban az IAS-ben nem ismert általános kockázati céltartalék felszabadítása miatt. Egy - eléggé rejtélyes - 400 milliós tétel viszont az IAS szerinti konszolidált eredményt csökkentette tavaly: az OTP Értékpapír Rt.-nél várhatóan 2001-ben felmerülő adóbírság összegére képzett céltartalék. A valószínűleg hónapokon belül beolvasztásra kerülő brókerházzal különben sincs nagy szerencséje az OTP-nek: az Értékpapír Rt. 1999-ben még 778 millió forintos nyeresége tavaly 19 millióra olvadt, idén pedig - ha az adóbírságot is ki kell fizetni - vaskos mínuszt hozhat. Az MSZSZ konszolidált eredmény a nettó kamatmarzs 7 százalékos, a nem kamatjellegű jövedelmek 12,7 százalékos növekedése, az egyéb ráfordítások 19,4 százalékos csökkenése és a banküzemi költségeknek az inflációtól elmaradó, 6,3 százalékos bővülése eredményeképpen 40 százalékkal nőtt.
A 38,6 milliárdos adózott eredmény csaknem három és félszerese a négy évvel korábbinak. Sőt, akkor sem kell szégyenkeznie az OTP-nek, ha dollárban számolunk: az 1996-ban 70 millió dollárra rúgó (már IAS szerinti) profit 2000-re 130 millió dollárra nőtt. A magyar konszolidált mérleg 2000. végi 2077 milliárd forintos főösszege alighanem a legnagyobb szám, amelyet magyar társaság mérlegben valaha is kimutatott. (Az 1945-ös évről gyakorlatilag nem készültek auditált mérlegek, a korona 1924-25-ös inflációja idején a mérlegfőösszegek nem érték el az ezermilliárdos határt.) A legnagyobb bank eszközei és forrásai a magyar GDP 15 százalékát teszik ki, ez szemléletesen mutatja, hogy bár az OTP nemzetközi léptékkel valóban kis bank (8 milliárd eurójával Európában nincs az első 50 között), a hazai terepen már jószerével valamennyi tartalékát kihasználta. (Ha viszont sikerül a szlovák IRB megvásárlása, 2001 végére akár a 10 milliárd eurós határt is átlépheti.)
A bank konszolidált saját tőkéje tavaly 30,2 százalékkal nőtt, és elérte a 143 milliárd forintot. Az évről évre nominálisan 2 százalékponttal emelkedő osztalék ellenére az OTP tőkésítettsége jócskán megnőtt. Míg 1996-ban a saját tőke az eszközök 3,8 százalékát, tavaly már 6,9 százalékát fedezte. Ez már lassan a túltőkésítettség - valljuk be, kellemes - veszélyét vetíti előre, ez is indokolja, hogy a bank vezetése 2001-2003-ra vonatkozó középtávú tervében az osztalékfizetési hányad növelése mellett tört lándzsát.
Korányi G. Tamás
