Meglehetősen szokatlan módon értesítette idén a Budapest Bank (BB) az osztalékfizetésről megmaradt kisrészvényeseit. Az osztalékfizetésről értesítő levélben egyben tájékoztatta kisebbségi tulajdonosait a tervezett zárttá alakulásáról is, s a kisrészvényesnek az átalakuláshoz való hozzájárulásáról szóló nyilatkozatot is mellékelte. A levél szövege szerint a bank „a fentiek alapján kéri, hogy a jelen levélhez mellékelt előzetes hozzájárulási nyilatkozatot aláírva hozza be fiókunkba részvénye után járó osztalék felvételekor”. A bank rendes éves közgyűlésén mindössze két kisrészvényes jelent meg, ez indokolta az osztalékfizetésről szóló levél kiküldését, a hozzájárulási nyilatkozatot pedig praktikus okokból kapcsolták a levélhez - tudtuk meg a BB-től.
Csakhogy egyes, lapunkat megkereső részvényesek szerint a levél fogalmazása félreérthető: úgy is értelmezhető, mintha a nyilatkozat leadása szükséges lenne az osztalék felvételéhez, amiről természetesen szó sincs.
A Budapest Bankra vásárlási ajánlatot tevő General Electric még februári nyilvános ajánlatában jelezte, hogy annak sikere esetén megkísérli a társaság zárttá alakítását. Ehhez a törvényi előírások szerint az 1 százaléknál nagyobb tulajdonnal nem rendelkező részvényesek előzetes hozzájárulását kell kérnie. A kisebbségi részvényeseknek azonban nyilván kedvezőbb, ha a bank nyilvános társaság marad, hiszen így például tájékoztatási kötelezettségéből fakadóan jóval nagyobb rálátásuk lehet a tevékenységére. Emiatt valószínűleg meglehetősen nehéz lesz a zárttá alakuláshoz szükséges mennyiségű kisebbségi részvényesi hozzájárulást megszerezni.
Bár a levél valóban nem köti az osztalék kifizetését a beleegyező nyilatkozat leadásához, de - bármennyire praktikusnak tűnhet is a választott megoldás - szerencsésebb lett volna, ha ennek még a látszatát is igyekszik elkerülni a bank.
L. A.
