Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az elsőfokú bíróság tavaly nyáron elutasította a Graboplast Rt. Budapest Alapkezelővel szemben értékpapírok kiadása iránt benyújtott keresetét, a győri társaság azonban megfellebbezte a döntést. A Grabo három jogcímen perelte az alapkezelőt, korábbi információk szerint mintegy 800 millió forint értékű értékpapír és annak kamatainak megfizetését követelve. Az ügy hátterében a LaSalle Rt. szintetikus-opciós konstrukciójának 1998. nyár végi összeomlása áll, ekkor a később felfüggesztett brókercég bizonyos tartozások fedezetéül a Grabo tulajdonát képező papírokat utalt a Budapest Növekedési Alaphoz. A LaSalle és a Budapest Alapkezelő közötti vitában már tavaly tavasszal választott bíróság adott igazat a felfüggesztett brókercégnek.
A Graboplast által az alapkezelőn számon kért értékpapírok BorsodChem-, TVK- és Mol-részvények voltak, valamint 1999/I jelű MNB-kötvények. A Legfelsőbb Bíróság szerint a részvényekről egyértelműen nem, az MNB-kötvényekről viszont megállapítható, hogy azok a győri társaság tulajdonát képezték. Az akkori árfolyamon a kötvények értéke 206 millió forint volt, a Graboplast évi 20 százalékos kamat megfizetését kérte keresetében. Az eltelt idő figyelembevételével a Budapest Alapkezelőnek a tegnapi ítélet alapján mintegy 300 millió forintot kell 15 napon belül átutalnia a győri cégnek.
A Graboplast Rt. egyelőre nem kívánta kommentálni a döntést, az ítéletről várhatóan ma tesz közzé rendkívüli tájékoztatást. A Budapest Bank viszont már tegnap jelezte, hogy a per újratárgyalását fogja kérni. Richard Pelly a BB vezérigazgatója tegnap azt mondta: ez a döntés nem az, amely az igazságszolgáltatástól elvárható. Véleménye szerint az alapkezelő már eleget tett a LaSalle-lal kapcsolatos kötelezettségeknek, amikor tavaly februárban a tőzsde választott bíróságának döntése alapján kielégítette azokat.
Megfigyelők szerint egyébként meglehetősen nyomós érveket kell majd az alapkezelőnek felvonultatnia, ha el akarja érni a perújrafelvételt. (A per során egyébként kiderült, hogy a Graboplast már 1998 őszén mint engedményezett kérte a papírok kiadását az alapkezelőtől, de az nemcsak az értékpapírokat nem adta ki, hanem információink szerint a tavalyi választott bírósági ítéletet is csak bírói felszólításra juttatta el a győri cégnek.)
A Graboplast Rt. ezzel a mintegy 300 millió forinttal és a tavaly a LaSalle-lal kötött egyezséggel együtt valamivel több mint a felét szerezte vissza annak pénznek, amely 1998 viharos őszén eltűnt az összeomló brókercégnél. A társaság azonban ezekre az értékpapírokra már 1998-ban céltartalékot képzett, így ennek a céltertaléknak a felszabadítása és a kamatok jelentkezhetnek a társaság idei profitjában, így a pernek köszönhetően 60 forinttal növelheti a Grabo egy részvényre jutó eredményét.
A Budapest Bankot kétféleképpen érintheti az ítélet. Ha már céltartalékot képzett a Grabo által követelt mintegy 800 millió forintra és annak kamataira, akkor vélhetően a per lezárása szintén céltartlékok felszabadításával jár majd, ami eredményt és saját tőkét növelő tényező, ráadásul ha a teljes összegre megképzett céltartaléka volt a banknak, akkor még nyeresége is keletkezhet. Ha nem képezte meg a BB a perrel kapcsolatban a céltartalékokat, akkor vélhetően - sikertelen perújrafelvételi kísérlet esetén - kénytelen lesz ennyi veszteséget elkönyvelni. A BB tavalyi mérlegében éves jelentése szerint ennél jóval magasabb céltartalék is szerepelt peres eljárásokra megképezve, azt viszont nem részletezte jelentésében, milyen peres ügyekkel kapcsolatban kellett tartalékolni. Mindenesetre ha a Grabo-perrel kapcsolatban is szerepelt ebben jelentősebb tétel, akkor ha a BB nem is, de annak fő tulajdonosa, a General Electric Capital nem járt rosszul a pereskedéssel. A céltartalékok ugyanis a saját tőkét csökkentik, s piaci információk szerint a GEC által a magyar államtól nemrég 133,4 százalékos árfolyamon megvásárolt BB-részvények vételi árát a bank saját tőkéjének függvényében határozták meg.
Lovas András
