Az OTP vezetői alighanem már a közgyűlés előtt is tudták, hogy a kötelező átváltás mellett fizetendő csereérték-különbözet - magyar tőzsdei társaságok gyakorlatában mindeddig precedens nélkül való - ötletével alighanem szelet vetnek. A közgyűlésen is látszott (NAPI Gazdaság, 2001. április 26., 12-13. oldal), hogy az elsőbbségi részvényesek egyöntetűen elvetik a javaslatnak ezt az elemét, miközben maga a törzsrészvénnyé való átalakítás régi kívánságuk volt. A törvény azonban lehetővé tette, hogy a háromnegyedes többségű szavazásnál az OTP Bank tulajdonában lévő részvénymennyiséget is figyelembe vegyék. Mivel az 1 millió 150 ezer elsőbbségi részvényből 928 ezer darab a januári 10 ezer forintos nyilvános vételi ajánlatot követően az OTP Bank birtokába került, és a bank igazgatósága a cseredíjas hozzájáruláshoz megadta beleegyezését, nem volt kétséges, hogy a javaslat a jelen lévő elsőbbségi részvényesek ellenkezése dacára átmegy a közgyűlésen. Az egyik elsőbbségi részvényes javaslatára az átalakítás két elemét külön-külön szavazták meg, a második határozat csak a cseredíj mértékéről (5157 forint) rendelkezik.
A közgyűlés forgatagában viszont az elsőbbségi részvényesek figyelmét elkerülte, hogy már az első határozat - amely a közgyűlésen elhangzott szándékok szerint csak magát az átalakítás tényét volt hivatva rögzíteni - is utalt a csereérték-különbözetre.
Az előbbi körülménnyel magyarázható, hogy a bank egyik elsőbbségi részvényese a 6/1. számú határozat csereértékre utaló mondatát és az összeget meghatározó 6/2-es határozatot együtt támadta meg, egyben kérte a választott bíróságtól a végrehajtás felfüggesztését a döntésig. Ha a bíróság helyt ad a kérésnek, alighanem komoly halasztást szenved az elsőbbségi részvények átalakítása, valamint az ezzel technikailag összekapcsolni szándékozott dematerializáció. (Utóbbi lebonyolítását féléves átmeneti időszak előzi meg, így az eddig legkorábban januárra volt várható.) Ha nem függesztik fel a végrehajtást, akkor az OTP bizonyára végrehajtja a cseredíjas cserét, és az 5157 forintot be nem fizető részvényesek elsőbbségi részvényeit érvényteleníti.
Ha a választott bíróság megsemmisíti a kifogásolt határozatokat, nem egyértelmű, hogy újabb közgyűlési határozat nélkül végre lehet-e hajtani a cserét. (Mértékadó értékpapírjogászok szerint legalábbis szokatlan, hogy egy közgyűlési határozatnak csak bizonyos elemeit támadja meg valaki, más elemeinek viszont kéri az érvényben hagyását.) Ha viszont már addigra megtörténik az átváltás - ez sem zárható ki -, akkor azok, akik befizették a cseredíjat, a PTK-ban meghatározott kamattal együtt visszakapják azt. A többiek pedig alighanem kérhetik, hogy az érvénytelenített részvények helyett kiadott részvények OTP általi eladásából befolyt összeget az 5157 forint levonása nélkül fizessék ki a részükre. Ha viszont az átváltás egésze hiúsul meg, az elsőbbségi részvény árfolyama aligha lesz sokáig a mostani, alapvetően a törzsrészvény-árfolyam, a cseredíj és a bizonytalansági kockázat által meghatározott szinten.
A történetnek tehát többféle kimenetele lehet és pillanatnyilag egyáltalán nem biztos, hogy a mind kisebb számban meglévő igazi kisrészvényesek érdekeit milyen megoldás szolgálná a legjobban.
K. G. T.
